Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
zésre álló hitel elégtelensége ezt meggátolta.... Ez hátráltatta a főváros képzőművészeti gyűjteményeinek rendszeres kiegészítését, sőt magát a megfelelő elhelyezést is. ... A polgármester úr kezdeményezésére most van [előkészületben] a ... törvényhatósági bizottság áldozatkész tagjaiból alakuló műpártoló egyesület, amelynek fő feladata volna a fővárost nagyobbszerű alkalmi vételek költségeinek előlegezésével támogatni, amely előlegek a képzőművészeti budget keretén belül volnának ... visszatérítendők." 190 Az iratokból látható, hogy a folyamatot a háború kitörése sem szakítja meg, sőt ezekben az években - éppen a művészek nehéz helyzetére való tekintettel - segélyeket is nyújtanak számukra. A gyarapítás szempontjai változatlanok, s a döntéshozók személyi összetétele is - egy-két kivételtől eltekintve - a korábbi. A művészeti élet eseményei veszítenek fontosságukból, s a közélet atmoszférája is megváltozik. Az avantgárdmozgalmak apályukat élik, az új, aktivista irányzatok csak később nyernek majd teret. A háború átalakítja a művészeti élet korábbi kereteit, a kiállítóhelyek azonban (legalábbis részben) továbbra is működnek, s a Nemzeti Szalon és az OMKT is megrendezi tárlatait, ahol a főváros képviselői változatlanul vásárlóként jelennek meg. A stílusokat és alkotókat érintő nagyfokú változatosság ekkor is érvényesül a gyarapításban. 1915-ben így egészül ki a gyűjtemény Tolnay Ákos egy képével, Horvay János Erzsébet királynét ábrázoló szobrával s a főként plakettjei révén ismert Murányi Gyula Öreg anyóka című márványszobrával. 191 Ebben az évben vásárolják meg Iványi Grünwald Béla Fürdőző nők című festményét, 192 Márffy Ödön Régi váczi vám című 191 alkotását, majd bekerülnek a „Nyolcak" csoport alkotóinak - Kernstok Károlynak, Pór Bertalannak, Berény Róbertnek és Tihanyi Lajosnak - legjellemzőbb képei 194 és a nagybányai iskolához kötődő művészek munkái. I9S A háborús évek növekvő szenvedései az érzékeny művészekre hatottak a legerősebben, s ez alkotásaikon is érezhető. A fővárosi gyűjtemény fejlesztését irányító személyek azt is feladatuknak tekintették, hogy e történelmi dokumentumként és egyben mementóként született művészi alkotásokat megvásárolják. Ezek sorába illeszkedik Berény Róbert egy festménye 196 , Pór Bertalan tizenhat harctéri litográfiája, 197 Bíró Mihály Katonák vonulása című képe,' 9!f Rudnai Gyula - a korábban Hódmezővásárhelyhez kötődő, de a háború éveiben Losoncon élő festő - egyik kiemelkedő alkotása, a Menekülő asszony 199 . A megnövelt keretösszeg számos értékes műalkotás beszerzését tette lehetővé, amelyekről nagyrészt a tanácsi hivatal keretén belül döntöttek. Az újonnan beszerzett műtárgyakról a háború utolsó évében több jegyzék is készült a múzeum számára. Ezek alapján követhető a gyűjteményfejlesztés jellege és üteme. Az 1918 áprilisában készült jegyzékből látható, hogy intenzíven folytatták a természeteivűség nagybányai stílusához kötődő alkotások gyűjtését, de a spektrum ennél jóval szélesebb: vásároltak a kor magyar művésztelepeinek csaknem minden jelentékeny alkotójától és az avantgárd irányzatok képviselőitől, de a kiemelkedő - a kor művészetébe sajátos, új színt, formavilágot hozó - „magányos" művészegyéniségektől is. A jegyzékben megtaláljuk Iványi Grünwald Béla és Hatvány Ferenc festményeit, Undi Mariska akvarelljeit: köztük a Kalotaszegi aratást és az Egri szüretet, de szerepel a nagybányai „neósok" ismert művészének, Boromisza Tibornak egy alkotása, s a „Nyolcak" csoport tagjainak tájképei is. Helyet kaptak a gyűjteményben Nagy István erdélyi tájakat felidéző színes ceruza- és krétarajzai, s számos szobor és kőnyomat. A szobrokat a korszak legkiemelkedőbb alkotásai közül válogatták. Gárdos Aladár leánykafigurája és Fémes Beck Vilmos egyik női aktja került ekkor az anyagba. A „Nyolcak"-hoz kapcsolódó Fémes Beck a korszak szecessziós művészetének egyik legérdekesebb - sokféle műfajban kiemelkedő - alkotója volt. Szerepel még a felsorolásban a XVIII-XIX. századi magyar, illetve európai festészetet képviselő néhány mű, s a korszak átlagszínvonalába illeszkedő munkák is. 200 A műtárgyjegyzéket kísérő levélből - amelyet Csánky Dénes írt - látható, hogy a 49 alkotás csak ekkor került a múzeumi nyilvántartásba, s az is kiderül, hogy a vásárlásokat az ügyosztály önállóan intézte. 201 Erre mutat a korábban említett iraton szereplő feljegyzés is: „hozzánk [a múzeumba] nem érkezett, a naplóba nincs bevezetve" 202 . 200
