Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
mus hatását fedezhetik fel. Ebben az évben alakul meg a MIENK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) művészeti egyesület is, amelyet nagyrészt a századelő forrongó szellemű festői alakítanak - a „kör" Szinyei Mersétől Rippl-Rónain, Ferenczy Károlyon és Iványi Grünwaldon keresztül Fényes Adolfig, Kernstok Károlyig és Márffyig ível. Az 1907. év témánk szempontjából is nagy jelentőségű. Ekkor tér vissza - párizsi tanulmányait befejezve - Márffy, s elnyeri a főváros Ferencz József koronázási jubileum-díját, amelynek révén olaszországi tanulmányútra indulhat. Előtte rendezik meg Gulácsy Lajossal közös kiállításukat az „Uránia" műkereskedés termeiben. A bemutatkozás komoly siker - a kritikusok részéről is kedvező fogadtatásban részesül 1411 -, s ez hozza meg Márffy számára Kernstok Károly barátságát is. Pályája az új művészi törekvések és társadalomátalakító elképzelések kibontakozásával párhuzamosan indul, s szemléletében egyre közelebb kerül a korszak progresszív értelmiségéhez. A szálak, amelyek ehhez a körhöz kapcsolták, a városházára is kiterjedtek, ahol a polgári radikális eszmék számos képviselője dolgozott, - s egyfajta kísérleti műhelyként - az új, korszerű társadalom néhány alapmodelljét kívánta a gyakorlatba átültetni. A reformelképzelések a nevelés és a kultúra szférájában különösen erősen hatottak, s néhány év alatt az önkormányzat programjának szerves részévé váltak. Ebben az időszakban a fővárosi gyűjtemény fejlesztésében tapasztalt eklekticizmust tudatos választások sora követi. Megindul az új képzőművészeti irányzatok harca az elismertetésért, s a főváros - amint anyagi ereje s a polgári elit városfejlesztésben megnyilvánuló presztízsszempontjai révén egyre bőkezűbb mecénássá válik - állásfoglalásra kényszerül. Nehezen és lassan kezdődött ez a változás, főbb vonásai mégis már ebben az időben kirajzolódnak a művészetpolitikában. A képvásárlások folyamatában 1906 körül váltak érzékelhetővé az új tendenciák. Ekkor kezdi vásárolni a főváros - tanácsi döntések alapján - Rippl-Rónai József, Fényes Adolf és Gulácsy Lajos alkotásait. 149 A döntéshozókra utal az a korábban említett előterjesztés, amelyben a képzőművészeti bizottság korábbi befolyásának csorbítása miatt fordul a tanácshoz. (L. a 92. sz. jegyzetben.) A hatásköri viták első dokumentuma ez, tükrözve, hogy a tanács élén álló polgármester - amint ezt más források is mutatják - többször is a hivatali kereteket megkerülve hozott művészeti kérdésben is döntéseket. A főváros gyarapodó képzőművészeti gyűjteményének elhelyezése, nyilvántartása már a század első éveiben is gondokat okozott, s intézkedésre késztette a tanácsot. Bárczy már 1905-ben javasolta, hogy készüljön leltár a „főváros tulajdonát képező festményekről, szobrokról és egyéb műtárgyakról". 15 " Az előterjesztésből látható, hogy a főváros hivatalaiban és intézményeiben nagy mennyiségű műtárgyat helyeztek el. Az összeírás elkészült - sajnos az iratok között nem lelhető fel -, de valószínűleg nem volt teljes, mert 1908-ban az ügyosztály újabb javaslatot tesz a tanács asztalára „a főváros művészeti tárgyainak nyilvántartása és szakszerű felügyelete iránt". A javaslat alapján a tanács elrendeli, hogy a korábbi összeírás felhasználásával készüljön el egy teljes körű nyilvántartás a kezelésükben lévő összes művészeti tárgyról, s az legyen állandóan naprakész, valamint „rendszeres felügyelet alatt tartassanak,... megvizsgáltassanak, s a szükséghez képest helyreállíttassanak. ... [A feladattal] ... a nyilvántartás ... teljes fölfektetésével s ... [annak] alapján a művészeti tárgyaknak szakszerű és rendszeres felügyeletével, időnkint való megvizsgálásával" 151 a tanács 1909. január l-jétől Márffy Ödönt bízta meg. Márffy hivatalosan „a székesfővárosi műtárgyak gondozója" címet kapja, de feladatköre tágabb, a leírtakon messze túlterjed. Szerepet kap a képzőművészeti gyűjtemény gyarapításában, kinevezésétől kezdve minden - műtárgybeszerzéssel összefüggő - ügyiraton szerepel a neve. Bárczy 1909-ben kezdi meg - programja megvalósítása érdekében - a hivatali struktúra átalakítását. Rendeletével - az elnöki ügyosztályon belül - két alosztályt hoz létre. Ezek egyike a „szociálpolitikai és közművelődési" teräletet veszi át - vezetésével Wildner Ödönt bízza meg. 152 Ez az
