Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
a mű számára nem jelöltek meg pontos helyet, hanem két alternatívát kínáltak fel: ezek egyike az épülő Országház előtti tér volt, a másik az Andrássy út városligeti végpontja. 21 Az 1893-ban összehívott - művészekkel és építészekkel kiegészített - szakértői tanácskozás végül úgy döntött, hogy a szobor az Újépület lebontásával szabaddá váló térre kerüljön. 22 „Emellett szól - a történeti argumentumokon kívül, melyek szerint a hely szabadságharczunk szomorú oldalaival függ össze az is, hogy az Újépület ma még teljesen oly állapotban van,... [hogy] a terület... a szobormű igényeihez lesz alkalmazható, [s] ... a hely, ... a város szívében fekszik." 23 A közadakozásból befolyt 200 ezer forintot a megalakuló szoborbizottság kevésnek ítéli - egy impozáns emlékmű költségét 500-800 ezer Ft-ra becsüli -, ezért a gyűjtés folytatását javasolja, s meg is indítja a szervező munkálatokat. A testület névsorát áttekintve látható, hogy a kor neves politikusai s a nagyburzsoázia ismert személyiségei mellett a művészeti élet legjelesebb képviselői kaptak szerepet: köztük Andrássy Gyula, Berzeviczy Albert, Ehrlich Gusztáv, Lánczy Leó, Rózsavölgyi Manó, Paulay Ede, Steindl Imre, Benczúr Gyula és Veigelsberg Leó. 24 Az előkészítés alaposan elhúzódott, 1903-ban írták ki újra a pályázatot - egyben a Kossuth-szoborra, s a budai Vár 1849-ben történt visszavételét ábrázoló festmény elkészítésére is. A pályázati feltételeket a képzőművészeti bizottmány állapítja meg, míg a szobrok helyének kijelölésére - első lépésben - a tanács kap felhatalmazást, de javaslatukat még a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé kell terjeszteniük. A bírálóbizottság a beérkezett művek egyikét sem tartotta megvalósításra alkalmasnak, mindössze „az öt legsikerültebb pályaterv" megvásárlására tett javaslatot. 25 A résztvevő művészek a két szobor-pályázat ügyében együttesen írtak tiltakozó levelet Halmos János polgármesterhez, mert a kiírásban csak „eszmei vázlatok" készítésére hívták fel az indulókat, s nem kész, kivitelre érett alkotásokat kívántak. 26 „A bíráló bizottság az állítólagos eredménytelenség egyik okának azt tartja, hogy néhány kiváló neves művész nem vett részt a pályázatban ... De a mi még ennél az igazságtalanságnál is jobban sért bennünket, az az egész bírálat hangja és módja. A bírálat egyes kitételei majdnem személyes ellenszenvet eláruló tréfákat, cynikus jelzőket halmoznak nem egy művész munkájára ... s hogy kicsinylésének még más jelét is adja, a tisztelt bíráló bizottság a díjakat is oly minimálisra szabta, hogy azok sehogy sem állnak arányban a munka költségével s művészi értékével." 27 Az 1905. május 10-én írott levél aláírói között szerepel három építész: Kőrössy Albert, Márkus Géza és Hikisch Rezső, valamint több szobrász: Füredi Richárd, Horvay János, Kallós Ede, Maróti Géza, Róna József, Szamovolszky Ödön és Tóth István. 28 Az ítéleten azonban ez a beadvány - sőt a közgyűlésen tett interpelláció - sem változtatott. 29 1906-ban ismételten meghirdették mindkét szoborpályázatot. A „Pályázati hirdetés" hírül adja, hogy a törvényhatósági bizottság „a Szabadságharcz szobor helyéül az V. ker. Szabadság-tér északi részét bezáró félkör középpontját jelölte ki". 30 A hirdetményben a bírálóbizottság elvi összetételét is ismertették, melyből látható, hogy a főváros vezetői ezúttal a szélesebb közéleti és szakmai nyilvánosság bevonására, s egyben hitelesebb döntés elérésére törekedtek. Erre utal a bizottság névsora is, melyben közéleti személyiségek és neves politikusok mellett több kiemelkedő művész s a művészeti egyesületek képviselői is helyet kaptak. 3 ' Az első díjjal járó honorárium mindkét szobornál 12 ezer korona volt, s előírták, hogy „csakis olyan pályamunkának ítélhető oda, melyet a bíráló bizottság a kivitelre alkalmasnak tart". 32 „[1907 júniusában] a szabadság-szobor hosszan vajúdó kérdése ... egy hirtelen fordulattal dűlőre jutott. A Szépművészeti Múzeum ... helyiségeiben felállított pályamunkák ... [mellett] összeült ma a bíráló bizottság 33 , s eldöntötte a kérdést oly eredménnyel, mely sokakat meglep ... A bizottság az első díjat - s vele a kivitelre [szóló] megbízást - két fiatal szobrász munkájának ítélte: Szamovolszky Ödönnek és Gách Istvánnak, ... Zala, Stróbl, Kallós, Teles ... s a ki csak névvel és tekintélyivel bír, mind ott volt a pályázók között, és mind elől elvitte a babért a két fiatal művész. ... Az eredményt... a három külföldi szakértő művész véleménye hozta létre. Ők egyhangúlag ezt a mű-
