Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Erdei Gyöngyi: A fővárosi műpártolás története, 1873-1918 159-207
péket festett, s részt vett a Feszty-körkép készítésében is, később azonban az Operaház és a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. E témakörhöz kapcsolódik az 1892-ben - az uralkodó (magyar) trónra lépésének 25. évfordulója alkalmából - alapított „Ferencz József Koronázási Jubileum-díj", amelynek célja ugyancsak fiatal művészek támogatása volt, e díjak kiosztása azonban csak a századforduló táján indult meg, s így korszakunkat már nem érinti. 9. A MŰPÁRTOLÁS SZÉLESEDŐ KÖREI A főváros nagyszámú kezdeményezése közül kiemeljük még a Vigadó előtti szökőkút elkészítését, melyre Senyéi Károlyt, a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott művészét kérték fel. Senyéinek a müncheni akadémizmus szellemében fogant alkotásai — történelmi és kútkompozíciói - nagy népszerűséget szereztek. Tanácsi megbízással valósult meg az Üllői úti új kórház szobrászati díszítése - az egyházi tárgyú szobor Kiss György munkája -, de támogatást nyújtottak a Mátyás-templom üvegablakainak elkészítéséhez, a Szent István-bazilika „szobormûveihez", s számos köztéri alkotás anyagi alapját is gyarapították. A főváros kezdeményező szerepet játszott a millenniumi emlékmű felállításában is, amelyre az első indítványt 1881-ben Rózsa Péter, a képzőművészeti bizottmány akkori jegyzője készítette. Ez képezte a közgyűlési előterjesztés alapját is. Fontosnak tartották, hogy „a haza ezeréves fennállásának ünnepe ... alkalmából valamely nagyszerű építmény, állandó mű létesíttessék ... nézetünk szerint egy nemzeti pantheon létesítése, Árpád, a honalapító kimagasló szobrával, a leghelyesebb"." A jóváhagyott közgyűlési határozat alapján felirattal fordultak az országgyűléshez - s ezzel kezdetét vette a millenniumi emlékmű hosszúra nyúlt története. Az elképzelést műpártolási szempontok is alátámasztották. „Jelentékeny tényezőként szerepelne egy ily mű létesítése a hazai képzőművészetek direct támogatása szempontjából is, amennyiben ily nagyszerű épület emlékszerű jellegben állíttatnék fel, építése évtizedekre terjedne s ez idő alatt az építő művészek, festők, szobrászok s a művészeti ipar mindennemű munkásai számára állandó foglalkoztatást, keresetet biztosítana". 6 ' 10. KÉT KÜLÖNLEGES MŰALKOTÁS A fővárosi tanács feladatának tekintette, hogy az uralkodóház tagjait - családi események alkalmával - változatos formában köszöntse. Amikor Mária-Valéria főhercegnő - Ferenc József és Erzsébet királyné leánya - 1890-ben házasságot kötött Ferencz-Salvator főherceggel, a főváros „törvényhatósága elhatározta, hogy úgy ő Felségeikhez, mint a fenséges mátkapárhoz feliratot intéz, s ... a fenséges arának a főváros művészi kivitelű látképét is felajánlja". 66 Az uralkodópárhoz (Ferenc Józsefhez és Erzsébet királynéhoz) küldött felirat elkészítésére Schickedanz Albertet kérték fel. Az ifjú párhoz szóló feliratot Háry Gyula készítette, míg Budapest távlati képét - akvarell formájában - Rauscher János festette meg. A két - „felirat"-nak nevezett album oly elegáns és nagyszabású volt, hogy a képzőművészeti bizottmány jelentésében látható élvezettel írja le formáját és változatos díszítőelemeit. A Schickedanz készítette - öt lapból álló - albumon „a szöveget pompás ornamentikái keret övezi, ... a második lap jobb felén Ámor alakja, s alant kis aquarell-kép látható, mely a lánczhidat, s a királyi palotát tünteti föl, hol a fenséges ara született... Balra rózsák és... akanthuszok folynak össze, ... a szöveg két lapján két cserfaág hajlik egybe ... A fantastikus alakú és szép színpompájú 169
