Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Güntner Péter: Az infrastruktúra kiépítése Sopronban a XIX. század második felében 103-114

be. Igaz, Sopron sokat fordított a maga fejlődésére, a városiasodásra: pl. új városháza és szálloda (Pannónia) épült fel, s a várostornyot is renoválták. Folytatódott a parkosítás, a színházat felújították, s a patakok beboltozásával új utcákat, tereket alakítottak ki (pl. a Deák teret). A városi pótadó városaink között az egyik legmagasabb, 77 százalék volt, melyből alig költöttek az infrastruktúra fejlesztésére: a város ezen beruházásoktól távol tartotta magát.

73 Közelebbről megvizsgálva a fejlesztéseket kiderül azonban, hogy a város vezetősége sok esetben csak akkor kezdett ezekbe, ha már életveszély állt fent (pl. a várostorony) vagy ha polgárai (pl. a Deák tér boltozása) és más országos hatóságok kényszerítették rá. Jó példa erre a várostorony renoválásának kérdése. A várostorony az új városháza építésekor sérült meg, s vált életveszélyessé. A renoválás kérdése mégis évekig, 1893-tól egészen 1899-ig húzódott. Ez idő alatt a kérdés országos jelentőségű vált, amit jól jelez a különböző minisztériumok és országos hivatalok bekapcsolódása a vitába. A városi tanács és a szakbizottságok némi késedelemmel szükségesnek tartották a javítást, de az ellentétes szakvélemények között nem volt könnyű megtalálni a legjobb megoldást. A törvényhatósági bizottságnak azonban nem volt koncepciója a torony sorsát illetően, s csak az országos hivatalok kemény fellépése vezetett a torony renoválását kimondó közgyűlési határozathoz. Hat évig hullottak a különböző nagyságú kövek a toronyból, melyek a város lakosságának életét is veszélyeztették, s a torony emiatt sokszor nem töltötte be fontos közlekedési funkcióját: az átjárón keresztüli kocsiközlekedést pl. be is tiltották. A törvényhatósági bizottság egy csoportja ellenezte a renoválást, sőt a lebontást is el akarták érni. Ebben egyéni érdekek is szerepet játszottak (Róth Gyula), de a többség elutasította a torony felújítását.

74 A közgyűlés dicstelen szerepét az ügyben mindenképpen ki kell emelni. A bizottság más ügyekben is negatív szerepet játszott, mint pl. a balfi fürdő kérdésében.

75 A közgyűlés nem ismerte fel, hogy a város történelmi folytonosságát képviselő jelkép került veszélybe. Nem használta fel az alkalmat, hogy saját történelmi legitimitását és identitását a torony által megteremtse. A közeli német, osztrák városok pedig hasonló jelképeket próbáltak találni legitimitásuk, történelmi helyük és küldetésük igazolására. Sopronban a községesítések elmaradásának, az infrastruktúra nem kellő fejlesztésének, úgy tűnik, ideológiai okai is voltak. A város pedig olyan német városokkal állt kapcsolatban (Bamberg, Bonn, Nürnberg és Lipcse), ahol az előző fejlesztéseknek prioritásuk volt. Sopronban azonban az infrastruktúra fejlesztésére alacsony volt a hajlandóság, így a német vagy az osztrák szellemiségtől erősen különbözött. Ez azonban nem magyarázható teljes mértékben a gazdaság stagnálásával, hanem a város mentalitását is tükrözi. Mindezek alapján elmondható, hogy a századfordulón Sopronban a fejlesztések kevésnek bizonyultak; Sopron a közművek kiépítésében, a városiasodás folyamatában betöltött magyarországi vezető szerepét elvesztette. Ebben a város gazdasági stagnálása, a városvezetés hibás politikája, valamint a polgárok mentalitása is szerepet játszott. JEGYZETEK 1. A kérdéskör talán legjobb feldolgozása: Robert WOODS és John WOODWARD: Urban Disease and Mortality in Nineteenth-Century England. London-New York, 1984. 2. A téma bő irodalmából a következő tanulmányok emelhetők ki. M. E. FALKUS: The Development of Municipal Trading in the 19th Century. In: Business History, 1977; H. FINER: Municipal Trading. 1941; Derek FRASER: Power and Authority in the Victorian City. 1979; J. A. HASSAN: The growth of the British Water Industry in the 19th Century. Economic History Review, 1985; Gerard Kearns, W. Robert Lee és John Rogers: Politikai és gazdasági tényezők kölcsönhatása a városi közegészségügy fejlődésében. In: A modern város történeti dilemmái. Szerk.: GYANI Gábor. Budapest, 1995; J. R. KELLETT: Municipal socialism, enterprise and trading in the Victorian city. Urban History Yearbook, 1978; R. A. LEWIS: Edwin Chadwick and the Public Health Movement 1832-1854. Longmans, 1952; Derek MATTHEWS: Laissez-faire and the London Gas Industry in the 19th Century: Another Look. Economic History Review, 1986; R. J. MORRIS: Externalities, the market, power structures and the urban agenda. Urban History Yearbook, 1990; Brian WATKIN: Documents on Health and Social Services 1834 to the Present Day. 1975. Ill