Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Egy polgárlakás Budapesten 77-83

telmiségi szakmákban azonban, főként az orvosoknál és az ügyvédeknél, a családfő munkahelye a lakáson belülre kerül. Az ismertetett Borz utcai lakásban is a férfiszoba szolgál a rendelőként. Mivel a család anyagi javainak előteremtésében a magánpraxis meghatározó, esetünkben mind a szalon, mind a dolgozószoba berendezését a magánpraxis igényei határozzák meg. A lakás ún. intim szférát kiszolgáló helyiségei a hálószoba és az ebédlő. Az utóbbi berendezése funkcionális jellegű, színvonalas kialakítására csak a következő lakásban kerül majd sor. A hálószoba - fő funkcióján kívül - a feleség, Gizella birodalma, és rövid ideig gyerekszobaként is szolgál. Kialakítása igényes, és az évek során alig változik. Vonatkozik ez a hálóban lévő nagyméretű aranykeretes litográfiákra és egyéb dísztárgyakra is, amelyek a házaspárt életük valamennyi szakaszában körülveszik. A lakásban sem fürdőszoba, sem mellékhelyiség nem volt. A közös használatú vécék a hátsó lépcsőházból nyíltak. E helyiségek hiánya természetesnek tekinthető, mivel az 1870-es évekig a kereskedő- és a tisztviselő-polgárság által lakott bérházak egyikében sem volt fürdőszoba. Csak a nyolcvanas évek nagy építkezései változtattak ezen a helyzeten, amikor a fürdőszoba és lassanként a vízöblítéses vécé is a lakások részévé vált.

24 Fürdőszoba hiányában az otthoni tisztálkodás igen fontos eszközei voltak a mosdószekrények. A Janny család férfiszobájában álló tárgy, mely kiállításunkon is látható (Kat. 2.4.17-18), az otthoni orvosi rendeléseknél is nélkülözhetetlen volt. A mosdószekrény 1874-ben készült, fenyőfa alapon diófával és diógyökérrel borították. Az ajtók és a fiókok tölgyfával béleltek. Alsó részében kettős ajtóval záródó üreg, fölötfe két fiók látható. A mosdószekrény több részből összeépített fedéllel zárul. A fedőlap felemelkedő és kitámasztható. Egy ollós szerkezet előretolja a mosdókészletet tartó fehérre festett bádogtálcát, amely szintén fehér, festett fakeretben van elhelyezve, és higiéniai szempontok miatt kiemelhető. A mosdószekrényben fajansz mosdókészlet található: egy lavór, egy vizeskanna, egy szappantartó fedővel, egy púdertartó fedővel, egy szivacstál. Jelzése: „Nowotny Altrohlau". Dekorációja kék alapon fehér meander-motívum. A fedőlap belsejében tükör helyezkedik el.

25 AZ ENTERIŐR A BIEDERMEIER ÉS A HISTORIZMUS HATÁRÁN A XIX. század során kialakított legjellegzetesebb enteriőrtípus a polgári otthon, melynek gondos megformálása a nagyvárosi középpolgárság társadalmi beilleszkedését segítette. A pesti, budapesti lakáskultúra történetében a XIX. század közepéig tartó időszakot a hivalkodás tói mentes, a természetességet és kényelmet sugárzó biedermeier stílus jellemezte. Az 1870-es évek három- és négyemeletes bérpalotáinak otthonaiban a bútorok stílusát már a historizmus ízlésvilága alakította. A Borz utcai Janny-lakás berendezése jól tükrözi a historizmusra jellemző folyamatos stíluspluralizmust, ugyanakkor a bemutatott tárgyegyüttes sajátos, csak az 1870-es évekre jellemző stílusjegyeket is hordoz.

26 A tárolóbútorok és az ágyak betétjei sohasem szögletesek, hanem hajlított, sima profilléccel vannak keretelve vagy szabályos kör alakú betétek. A bútorok zárópárkánya enyhén felfelé ível, középen faragott dísszel kiemelt. A díszítés lehet növénydísz vagy kartus, esetleg a kettő kombinációja. A szekrénytestek fejezete minden esetben konzolidomú tag. A berendezésben kiemelt szerepet játszanak a drapériák. Talán ezek kiválasztásánál érhető tetten leginkább a kor, illetve a lakást lakók ízlésvilága. A drapériák mellett a hetvenes évek lakberendezési újdonsága a virágok elhelyezése a lakásban. A historizáló bútorok és a nagyszámú lakástextil megjelenése mellett a korszak középosztályi lakásmintája - amint azt a Janny házaspár Borz utcai otthona is bizonyítja - még a biedermeier, elsősorban német polgárlakásokat követi.

27 Az 1876-ban megjelenő első magyar nyelvű lakberendezési tanácsadó könyv komfortról írott sorai jól tükrözik ezt az 1880-as évekig tartó átmeneti állapotot. „A komfort az anyagi életnek ama 82