Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76

tétben jónak és elfogadhatónak feltételezte. A kivitelezés során azonban kiderült, hogy a talaj rossz minőségű, a gyenge vályogfalazatot sok helyütt el kell bontani, a faszerkezetek (ajtó, ablak, fedélszék) korhadtak. Az erős költségnövekedések indoklásaként Vassél ezenkívül számos érvet hozott fel. Eszerint a tanács őt eredetileg a Stáció utcai és a terézvárosi épület költségvetésének elkészítésével bízta meg, azonban Szentkirályi Mór, a volt polgármester, ráadásként szóban megbízta őt az olcsón kivitelezendő Ősz utcai iskola terveinek az elkészítésével is. .Sőt időközben újabb költségnövelő kikötésekre is sor került, mint például az emeleti falak csak téglából készülhetnek vegyes fal helyett (az építési bizottmány észrevétele). Az eredeti tervek szerint a földszinten házgondnoki lakás és öt fiútanterem, az emeleten iroda és öt leánytanterem lett, viszont főtanítói lakás nem készült, mivel az új főtanító a szomszédban lakott. Az építés befejezése előtt egy hónappal azonban a tanügyi bizottmány és a Mérnöki Hivatal mindenképpen szükségesnek ítélte a főtanítói lakást, mivel az a többi hasonló iskolában is volt, és a tanulók így állandóan felügyelet alatt lehettek. A lipótvárosi régi iskola - amely a régi kis templom mellett állt

27 - a Bazilika építésekor elbontásra került és bérhelyiségekbe költözött. A Neugebauer lakatosmester által a városnak adományozott Templom (Lipót) téri telek mellé a város megvásárolta a szomszédos telket. Az új háromemeletes iskola és plébánia épülete már 1870-ben elkészült a tervszerűen kiépült városrészben. (Az első terveket még a Bazilika tervezője, Hild József készítette el [8. kép], 1867-ben bekövetkezett halála után azonban Vassél vette át a tervezést.) A tantermeken és irodán kívül több lakást is magába foglalt (segédlelkész, plébánosi, tanítói, igazgatói), s az egyik tantermet tornateremmé alakították át 1873-ban Békey javaslatára a tornaterem a Bazilika szuterénjébe került, majd 1877től az újonnan felépült Lovag utcai tornaterem használata jött szóba, de a távolság miatt a tanács a Nagykorona utca 18. számú ház udvari helyiségét bérelte ki erre a célra. 1875-re az iskolát már gázcsövekkel is felszerelték, s aktuálissá vált a gázvilágítás beindítása. Érdekes utánanézni, hogy az építés idején még korszerűnek számító iskola ellen mintegy harminc év múlva milyen panaszok merültek fel: az udvari tantermek az alig szigetelt vécé közelében találhatók; az utcai tantermek olyan mélyek, hogy a belső oldalon nappal is légszeszvilágítás szükséges; a folyosók keskenyek; az udvar kicsi, és nincs tornaterem. A herminamezei lakosok 1862-ben már kérvényezték a tanácstól magántanoda létesítését az ott lakó 66 gyermek részére. A tanács nyilvános városi tanoda felállítása mellett döntött. Tőkey házbirtokos ez évben megvásárolta a kápolna melletti házat és telket, s a benne lévő iskolahelyiségeket ingyen átengedte iskola céljára, 1863-ban pedig felajánlotta a házát iskola céljára évi 200 Ft bérleti díjért: „házam a kápolnávali szomszédsága miatt iskolai czélokra legalkalmasabb fekvésű lenne". Készíttetett egy tantermet és egy tanítói lakást (szoba, konyha, kamra). 1867-es helyszíni szemléje alapján a bizottmány megállapította, hogy nincs iskolai célra bérelhető helyiség, így iskolát kell építeni a kápolna mellett e célra fenntartott telken. Az eredetileg elkészített tervek sok módosításon estek át, pénzügyi, „szépészeti, illetőleg műszaki és célszerűség szempontjából kifogás alá vétettek". A bizottmány által menet közben előírt módosított program szerint a telek közepére, a Marhahajtó útra (ma Hungária kit.) illeszkedő homlokzattal épüljön két 80 fős tanterem, egy tanítói és segédlelkészi lakás (ezek később tanteremmé alakíthatók), a tervezés során mindenképp gondolni kell a későbbi bővítés és emeletráépítés lehetőségére. 1869 áprilisára, az összes addigi bírálatot figyelembe véve, Vassél elkészítette az olcsóbb, de bővíthető iskola terveit (két tanterem, két altanítói lakás) „a telken épült kápolna és épülendő iskola ház fekvési helyzete között kívánatos symetria rovására". Az iskola házilagos kivitelben és a helyi lakosság építőanyaggal történő támogatásával 1870-re épült fel. A mind több iskolaépítés során egyre több tapasztalat gyűlt fel, és számos építési előírás látott napvilágot. A külső józsefvárosi és terézvárosi (a Szőlőhegy utcában a volt Dörbaum- és Bittnerféle iskolák helyett és a Kertész utcán túl létesítendő) iskola 1871. évi építési programja a követ69