Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76

terv „egy általam is igen tisztelt, a terv készítésre kizárólag általam megbízva volt építőmester és középítési bizottsági tag által készíttetett" -jelentette ki.

21 A kőműves vállalkozók között Buzzi és Tsa, Gregersen, Hofhauser Gusztáv, Ámon József, Kauser József és János neve szerepel. Ott találjuk azonban Dörschung Antal és Lohr Antal nevét is a városi iskolaépítések vezetésére és felügyeletére kiküldött bizottmány tagjai között.

22 Az új iskolaépületek átlagban kétemeletesek voltak, pincével, egyszerű alaprajzi elrendezéssel és homlokzattal. Többszintes épületként sokszor kiemelkedtek környezetükből, s funkciójukból következően ízlésformáló szerepet kaptak. A tervezés során elsődleges szempont volt a megfelelő funkcionális kialakítás, a Két Szív utcai iskolánál azonban vita támadt a középítési bizottmány és Békey Imre között a homlokzatot illetően. „Csinosnak és műszaki szempontból nemcsak kifogástalannak, de elismerésre méltónak találja a t. bizottmány a terv homlokzatrajzát. ... de azért az ívezetes ablakokat nemcsak drágábbaknak, több javítást igénylőknek, de tisztításuk és a szellőztethetés tekintetében czélszerűtlennek tartja". Békey szerint azonban „mivé lenne ez a műszaki szempontból kifogástalan és elismerésre nyert homlokzatrajz, ha a római stylnek megfelelő ablakok helyett, négyszögű eme styllel össze nem férő ablakok alkalmaztatnak; ... oly változtatást egy művészi hírét féltő építész, ha csak önmagát nem tagadná meg, nem is tehetne". Békey kifejtette még a továbbiakban, hogy igen sok kívül íves (belül szögletes) záródású ablak készült az eddigiekben is. Végül a „rendeltetésének átadott iskolaépület az utca legdíszesebb háza lett. Kimagaslott az üres telkek és részben az elterpeszkedő földszintes házak közül".

23 A lányok és a fiúk részére koedukált iskolák épültek, a törvény előírásainak megfelelően azonban külön bejárattal és az épületen belül lehetőleg elkülönített térrel (folyosók leválasztása, külön lépcsőház, eltérő szint). Megkülönböztették az értékesebb utcai tantermeket (helyiségeket) az udvari termektől, és lehetőség szerint oldalfolyosó kialakítására törekedtek. A tantermeken kívül előfordultak speciális helyiségek: a tornaterem, esetleg rajzterem, kézimunkaterem, a tanítók részére pedig tanári iroda. Az iskolán belül - a gyermekek jobb felügyelete céljából szerény tanítói lakás(ok) készültek szoba-konyha kialakításával, a leendő tanító családi viszonyaitól függően esetleg két szoba, konyha, kamra elrendezéssel. A tanítói lakás helyett vagy amellett olykor igazgatói lakás is készült az elegánsabb utcai fronton. A templom szomszédságában létesülő nagyobb iskolák esetén a plébánia is az iskola épületében került elhelyezésre. A gyermekek és a tanítók részére szintenként vécécsoport (árnyékszék) készült. 1872-től külön foglalkoztak a korszerűbb fűtési rendszerek bevezetésével. A Mérnöki Hiva3. kép. A Lányai utcai iskola földszinti alaprajza. BFL, Közületi Tervtár