Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: Iskolaépítés a fővárosban 61-76

FABÓ BEÁTA ISKOLAÉPÍTÉS A FŐVÁROSBAN A kiegyezés előtt az oktatásügy meglehetősen elmaradott volt Pest-Budán. A városi iskolák (városi nyilvános elemi iskolák, a nemzetiségek, a piaristák és az angolkisasszonyok által vezetettek) mellett felekezeti és magániskolák működtek' többnyire valamilyen más funkciójú épületen belül, tanteremnek kinevezett helyiségekben. „Pest városán nyugszik egész Magyarhonnak szeme, s mindenben e honnak szíve ád irányt, Pest büszke nagyságára, pompás palotáira, jó kövezetére, elemi tanodáira azonban úgy hisszük nem..."

2

1866. június végén hirtelen minden iskolát bezártak: az orosz-porosz háború alatt kórházként használták őket; az új tanév pedig egy hónappal később kezdődött a kolerajárvány folytán.

3 Pesten ekkor 17 városi elemi (a Belvárosban 4, a Lipótvárosban 2, a Terézvárosban 5, a Józsefvárosban 3, a Ferencvárosban 2, Kőbányán 1), 6 felekezeti (református, ágostai, skót misszió, izraelita), valamint 1-2 árvaházi iskola működött. A városiak közül hat rendelkezett saját épülettel, túlnyomó részük bérhelyiségben volt elhelyezve.

4 AZ ÉPÍTÉSI PROGRAM Pest városa még a népoktatási törvény elfogadása előtt programszerűen elindította nagyfokú iskolaépítési tevékenységét. 1867-ben határozta el Pest város tanácsa Gerlóczy Károly főjegyző javaslatára, hogy a városi elemi iskolák számát megnöveli, valamint a nem megfelelő tanodái helyiségek helyett külön iskolákat épít.

5 Az iskolaépítéssel kapcsolatos szakmai feladatok előkészítésére és lebonyolítására a Békey Imre által vezetett tanügyi bizottmány volt hivatott.

6

1868 áprilisában hét iskola létesítéséről döntött a tanács, melyek építése nemsokára meg is kezdődött.

7 Egyidejűleg - részben az emelkedő telekárak miatt - megindította a további iskolák részére biztosítandó telkek megszerzését. Gönczy Pál számításai szerint huszonhárom beltelket, valamint két kültelket kellett szerezni a szükséges 25 új iskola részére.

8 A telkek kijelölése helyszíni bejárások és a telekhivataltól megkért, eladásra, illetve árverésre kerülő telkek jegyzéke alapján történt (utóbbi a nehézkessége miatt a gyakorlatban nem működött), lehetőség szerint városi telken és az iskolaszékek közelében. A sűrűbben lakott területeken már meglévő, de elavult vagy bérhelyiségben működő iskolahelyiségek helyett új épületek emelését tervezték.

9 Ezenkívül Gönczy vizsgálta a ritkábban lakott, de hamarosan benépesülő városrészek adta lehetőségeket (a Lipótváros északi, a Belváros déli része). A Kerepesi út Nagykörúton túli szakaszának a környékére a józsef- és terézvárosi gyerekeknek egyetlen összevont iskolát javasolt a gazdasági bizottmány, ezt azonban a tanügyi bizottmány elvetette a növekvő gyermekszám és a Kerepesi út forgalma miatt. A nehézkes és lassú ügymenet következtében a kiszemelt telkek néha megszerezhetetlenek voltak (eladták vagy megemelték az árat), így a bizottmány a vásárláshoz próbálta megszerezni a döntési jogot és alkusz alkalmazását. 1868 végén jelent meg a népoktatásról szóló XXXVIII. te. A törvény kimondta, hogy a gyermekek 6 éves koruktól 12, illetve 15 éves korukig kötelesek az iskolát látogatni. A községeknek - amennyiben felekezeti iskolákkal ez nem oldható meg - tanköteles gyermekek számára bizto61