Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Czaga Viktória: Testvérvárosokból főváros 30-38

keik érvényesülését - az óbudaiak is.

32 Figyelmeztető tényező lehetett Házmán számára az is, hogy még az egyesítés mellett érvelő budai városatyák is szükségesnek látták leszögezni: jobban szerették volna, ha az egyesítés a „városok szabad akaratából és kezdeményezéséből, az ellentétes érdekek méltányos kiegyenlítése"

33 útján történt volna. Nem véletlen tehát, hogy a budai polgármester felszólalásaiban nem a nagyon is valós akadályokra, hanem a fővárosi létből származó előnyökre helyezte a hangsúlyt. Mindenkinél jobban tudta, Buda számára ez az egyetlen kiút. Ám az egyesítés utáni évek még sokáig nem őt, hanem az azt ellenző budaiakat igazolta. A város fejlődése nem volt sem gyors, sem látványos: évtizedekre egy világváros - a túlparti Pest - csendes, ám előkelő városrésze lett.

34 JEGYZETEK 1. Gróf SZÉCHENYI István: Világ. Pest, 1831. (Reprint kiadás) 509. 2. Jelenkor, 1833. február 13. 13. sz. Országgyűlési függelék 3. L. 1. sz. jelzet, 516. 4. Pesti Divatlap, 1847. április 25. 17. VAS Gereben tollából: Magyarország földleírása tollheggyel. 5. A korabeli tanácsi iratokban s a sajtóban is sűrűn találkozunk a Pest testvérfőváros, Pest főváros kifejezés használatával, Buda említése nélkül. A forradalom és szabadságharc alatt pedig teljesen elfogadottá és általánossá válik. 6. Pesti Divatlap, 1847. június 27.: CZAGA Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere. Budapest, 1997. 51-51. (A továbbiakban: CZAGA V, Házmán) 7. Budapesti Közlöny, 1871. január 1. 8. ORSZÁGH Sándor visszaemlékezése Házmán Ferencre. Buda és Vidéke, 1894. április 15. Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerkesztette: KOSÁRY Domokos, írta: NAGY Lajos és az l/a fejezetet BÓNIS György. Budapest, 1975. 435. (A továbbiakban: Budapest tört. III.) 9. CZAGA V, Házmán, 57. 10. A budaiak félelme nem volt alaptalan, mert például az országgyűlés évenkénti tartásáról szóló 1848:IV. te. Pestet jelöli ki székhelyül. SPIRA György-VÖRÖS Károly: Budapest története IV A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Az idézet: SPIRA, 34. (A továbbiakban: Budapest tört. IV) 11. Budapest Főváros Levéltára. Pest Város Levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1848. április 8. 5532. sz.: uo. Tanácsi levelezés. 20673. sz. (A továbbiakban: BFL Pvlt. Tan. jkv. és Tan. lev.) 12. Pesti Hírlap, 1849. június 27. 325. 13. Buda és Óbuda egyesítéséről Szentiványi Vince es. kir. biztos 1849. augusztus végén kezdte meg a tárgyalásokat, s december 19-én adta ki 1850. január l-jétől érvényes rendeletét. BFL Buda város Levéltára. Tanácsi iratok. 1723/1849. sz. i. (A továbbiakban: Bvlt tan. i.). 14. BFL Bvlt. Tan. i. 650/1860. sz. i. 15. Mint írta Párizsban élő barátjának, Szemerének: „a pénzes itt önálló konfortot talál, minden affektált... alázatosságoktól menten" CZAGA V, Házmán 110. 16. L. 15. jelzet, 91., 97., 102-103. 17. Fővárosi Lapok, 1867. március 19. Szentkirályi már az 1843-1844. évi országgyűlésen is - Pest megye követeként - foglalkozott a városok rendezésének kérdésével a városi törvényjavaslat kidolgozására alakított koordinációs bizottság vezetőjeként. 1848-ban az országgyűlésen az ő javaslatára utalták Házmán indítványát a belügyminiszter hatáskörébe. A forradalom és szabadságharc alatt aktívan nem politizált: az önkényuralom éveiben elvégezte az orvosi egyetemet és ingyen gyógyította betegeit, ami népszerűvé tette őt a pesti lakosok körében. 18. GÁRDONYI Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Budapest, 1913. 4. 19. Fővárosi Lapok, 1867. február 26. 47. 20.1868:LVI te. a kisajátításról: 1870:X. te. a Lánchíd megváltásáról, új Duna-híd létesítéséről: a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállításáról: 1868:XXXVIII. te. 127. paragrafus: a közös tankerület és közös iskolatanács felállításáról. 21. GÁRDONYI, i. m. 116-119.; CZAGA V, Házmán, 112-114. Budapest tört. IV 263-264., 311. 22. GÁRDONYI, i. m. 118. 23. Képviselőházi Napló. 1870. július 18. -országos ülés; CZAGA V, Házmán, 112. 24. Képviselőházi Napló. 1872. március 14., 16. - országos ülés; CZAGA V, Házmán, 113. 25. Mind a három város készített törvénytervezetet, amelyeket azonban a kormány nem vett figyelembe az 1872:XXXVI. te. megalkotásakor. 26. Az ún. enquete-bizottság tagjainak névsorát közli GÁRDONYI, i. m. 119. 37