Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

amikor a díjakra, az öntésre, kivitelezésre stb. tervezett összeg az egész országra kiterjedő gyűjtésből rendelkezésre állt. A felhívás meghatározta a résztvevők körét: „A magyar haza területén született, jelenleg bárhol lakos vagy itt lakó művész". Ezt külföldi lapokban is meghirdették. A jelentkezőknek fényképmásolatot küldtek Széchenyi arcképéről, hogy „híven, s a lehető legnagyobb hasonlatosságban, de nem eszményítve" alkossák meg a portrét. Hosszas viták előzték meg a döntést: állva, ülve, netán fekve lenne-e célszerű mintázni. A Széchenyi-szoborra sokan pályáztak: 13 művésztől Benck János, Benda György, Dunaiszky László, Engel József, Faragó József, Izsó Miklós, Kugler Pál Ferenc, Kugler János, Marschalkó János, Schaffer Károly, Szandház Károly, Tilgner Viktor, Vay Miklós - 20 terv érkezett. Végül a Bécsben és Londonban iskolázott Engel József Rómából hazaküldött tervét fogadták el. 3.1.30. Marschalkó János (1818-1877): Terv a Széchenyi István szoborpályázathoz Papír, fénykép, 30x22 cm MNG 4607 Irodalom: Liber, 89. 3.1.30a. Izsó Miklós (1831-1875): Széchenyi István Szoboröntőminta, gipsz, 57 cm Jelzés: jobb oldalon a talapzaton: „...zítette Izsó" MNG 3398 Irodalom: VU, 1866. 177-178.; Liber. 89. A szoborbizottság 1866 júniusában a beérkezett pályaművek közül Izsóét Engel mögött a 2. helyre sorolja. A töredékes gipszminta csak sejteti a művész elgondolását. Izsó magyar díszruhában, kardjára támaszkodva, romantikus nemzeti hősként ábrázolta Széchenyit, a szobor talapzatán, lábai mellett a legfontosabb alkotásaira vonatkozó plasztikai utalásokkal (könyv, horgony, az Akadémia épülete), amelyre keze kis gesztusával hívja fel a figyelmet. Az álló alak arcvonásai a Friedrich von Amerlingportréra vezethetők vissza. Az eredeti gipszmodellt jelenleg Nagycenken őrzik (Magyar Tudományos Akadémia, Széchenyi-emlékszoba, 17492). Engel terve hasonló felépítésű, de lényegesen visszafogottabb, merevebb, távolságtartóbb. Hiányzik belőle Izsó tervének lendülete, a személyiség karakterisztikus vonásainak hűséges tolmácsolása, a belső tartás kifejezése. 3.1.31. Marschalkó János : Széchenyi István (szoborterv) Pat. gipsz., 50 cm, j. n. MNG 64.43-N Irodalom: Liber, 89. Marschalkó a 60-as évek elején már országszerte elismert szobrász, a pályázatra két tervet nyújtott be. Az álló alakot ábrázoló minta kisebb méretbeli aránytalanságokat mutat. A bal kézben tartott papírtekercsen a „Magyarország még nem volt, de lesz" felirat olvasható. A szoborhoz Marschalkó vízmedencét is tervezett. A másik terv esetleg mellszobor lehetett, talán az 1860-ban, közvetlenül Széchenyi halála után készített mű továbbfejlesztett változata. 3.1.32. Huszár Adolf (1842-1885): A Deák Ferenc-emlékmű vázlata, 1878 Bronz, 44 cm, j. n. MNG 65.2-N Irodalom: Deák szobra. VU, 1887. 40. sz. 665-666. repr.; Liber, 42. Huszár a Deák-szobor tervezése idején ismert és elismertművész volt. 1874-ben megnyerte az Eötvösszoborpályázatot, 1875-ben pedig Izsó halála miatt megbízták a Petőfi-szobor befejezésével. Több terv -vázlatot nyújtott be a pályázatra: két álló és egy ülő alakot mintázott. Az országos bírálóbizottság 1878. december 9-én az ülő modellt választotta - úgy vélték ugyanis, hogy ily módon nemcsak Deák arcvonásait örökítik meg, hanem utalás történik a „haza bölcsének" nyugodt, mérsékelt, a Habsburg-házzal való kiegyezéshez vezető középutas politikájára is. A bronzpéldány a parlamenti múzeumtól átvett gipszeredeti (MNG. 55.805) után készült 1964-ben. 3.1.33. Morelli Gusztáv (1848-1909): A Petőfi-szobor felavatása 1882. október 15-én Papír, fametszet, 34,5x23,2 cm Jelzés: Nach einer Skizze von G. Morelli BTM Fővárosi Képtár 98.1873.f. Irodalom: Liber, 80. Jobb oldalon a díszmagyart viselő Ráth Károly főpolgármester. 3.1.34. Ism. m.: Széchenyi szobrának leleplezése 1880. május 23-án Papír, fametszet, 33,4x22,5 cm, j. n. BTM Fővárosi Képtár 98.1873.L 273