Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

3. A VÁROS TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI ÉLETE 3.1 KÉPZŐMŰVÉSZET A magyar képzőművészeti élet a reformkorban magántámogatások, egyletek, civil szervezetek segítségével alakult ki. Az 1870-es években gyökeres változás történt: megjelent az állam mint mecénás. Új közterek, középületek jöttek létre, amelyek a kor ízlése szerint nem nélkülözhették a művészeti reprezentációt. Eötvös Jossef kultuszminiszter működése idején megkezdctíött a budapesti középületek monumentális falképekkel való díszítése, folytatódott a közadakozásból indított, a haza nagyjait megörökítő szoborállítási mozgalom. A művészek egyre gyakrabban jutottak ösztöndíjakhoz, állami megrendelésekhez, amelyekre pályáztatással választották ki az alkotókat. Eötvös halála után az új kultuszminisztert, Trefort Ágostont az 1872-ben megalakult Országos Képzőművészeti Tanács segítette, amelynek hat tagját a minisztérium, másik hat tagját a Képzőművészeti Társulat delegálta. A művészeti élet jelentős eseménye volt a bécsi világkiállítás 1873-ban, melyen a magyar művészek rangos kollekcióval jelentek meg. Szereplésüket kétéves előkészítő munka és komoly állami támogatás tette lehetővé. 1871-ben létrejött az Országos Képtár, 1877-ben megépült a kortárs művészet bemutatóhelye, a (régi) Műcsarnok. Mellettük számos egyéb múzeum, kiállítóhely született, amelyek hozzájárultak Budapest világvárosi rangjához, és megteremtették az európai színvonalú, eleven művészeti élet kibontakozásának lehetőségét. 3.1.1. Székely Bertalan (1835-1910): V. László neveltetése Czillei Ulrik által, 1870 Vászon, olaj, 122x222 cm MNG 2796 Irodalom: Honismertető, 1873. Kat. 81. sz.; Bakó Zsuzsa: Sz. B., Budapest, 1984 Kiállítva 1873-ban a bécsi világkiállításon. 3.1.2. Munkácsy Mihály (1844-1900): Köpülő asszony, 1873 Vászon, olaj, 120,5x100,6 cm MNG 9639 Irodalom: Honismertető, 1873. Kat. 51. sz.; Végváry Lajos: Munkácsy Mihály, Budapest, 1958 Kiállítva 1873-ban a bécsi világkiállításon. 3.1.3. Than Mór: Kelety Gusztáv arcképe, 1870-es é. Vászon, olaj, 73,2x58,8 cm MNG 75.135 Kelety (Keleti) Gusztáv (1834-1902) jogász, festő és műkritikus, az 1873-as kiállítás képzőművészeti biztosa. A Magyar Országos Képzőművészeti Társulat működésében nagy szerepet játszott. 3.1.4. Than Mór: Ráth György arcképe, 1865 Vászon, olaj, 63X51,8 cm MNG 1802 Ráth György (1829-1905) jogász, író, műgyűjtő. 1877-től az Országos Képzőművészeti Tanács alelnöke. Tevékenyen részt vett az Iparművészeti Múzeum létrehozásában. 1881-1896 között az Iparművészeti Múzeum igazgatója. 3.1.5. Lotz Károly: A magyarok kirajzása Ázsiából, 1873 Vázlat a Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőházának falképéhez Vászon, olaj, 32,5x192,6 cm, j. n. MNG 3482 Irodalom: Ybl, 1938; Sinkó Katalin: A profán történeti festészet Bécsben és Pest-Budán, 1830-1870. Művészettörténeti Értesítő, 1986,3-4., 122. SzDG, 1986,139. Lotz Károly (1833-1904) festőművész az 1850-es években kezdett feltűnni a pesii kiállításokon, népi életképeivel. Miután Bécsben Than Mórral (18281899) együtt elsajátította a falkép festés technikáját, ott több középület kifestésében vett részt. Hazatérésük után a budapesti falképfestő-iskola megteremtői, a főváros művészeti éktének vezető egyéniségei lettek. 269