Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

2.6.8. Lumnitzer Sándor Papír, fénykép Másolat; eredeti: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum A fővárosnak az egyesítés idején két közkórháza volt, a Szent Rókus Közkórház és a mai Széna tér környékén működő Szent János Közkórház. Lumnitzer (1834-1892) a Rókus kórház főorvosaként működött. 2.6.9. Fodor József Papír, fénykép Másolat; eredeti: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Fodor József (1843-1901), orvos, egyetemi tanár, a magyar közegészségügy kimagasló alakja. 1868-tól a Rókus kórház sebészeti osztályán dolgozott, 1874 -tői pedig a budapesti orvosegyetem újonnan felállított közegészségügyi tanszékét vezette. Munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. 2.6.10. Liberális korszakunk dicsőségeiből Karikatúra Másolat; közölve: Mátyás Deák, 1873 2.6.11. Schickedanz Albert: A Szent István kórház felvételi épülete. Távlati rajz Hauszmann Alajos tervéről, 1881 Papír, tus, vízf., 44,2x64,5 cm Jelzés b. 1.: Schickedanz A. Hauszmann Alajos ajándéka 1900-ban BTM Kiscelli Múzeum 560 Irodalom: Schickedanz, 1996., É17 2.7. PROSTITÚCIÓ, BŰNÖZÉS Az egyre népesebb városban rossz volt a közbiztonság, magas a kriminalitás, különösen elterjedt a prostitúció. Budapest a leánykereskedelem középeurópai központja. 1873-ban 58 nyilvánosház működött 360 bentlakóval. A legtöbb ház Budán, a Tabán, a Rácváros és a Gellérthegy alján volt. A Király utcában igazi nagyvállalkozások találhatók, 14 piros lámpás háznak több mint 130 alkalmazottja volt. Sokan „dolgoztak" önállóan, a színésznők, balett-táncosnők nagy része is így egészítette ki keresetét. 2.1 A. Zenegép XIX. sz. utolsó harmada, Polyphon márkájú Acél, fa, 90x50x200 cm Magyar utcai feloszlatott nyilvánosházból került a múzeumba 1951-ben BTM Kiscelli Múzeum 90.31 2.7.2. Fűző XIX. sz. utolsó harmada Vászon, halcsont; derékb.: 64 cm, eleje h.: 54 cm IMLT.56.1015 2.7.3. Alsószoknya 1880 k. Vászon, eleje h.: 105 cm, derékb.: 69 cm IM 14.494 2.7.4. Székely Bertalan (1835-1910): Táncosnő (vázlat), 1875 Vászon, olaj, 61x51,5 cm MNG 55.370 Haulisch Lenke: Sz. B. 1835-1910, Bp. 1964. A borítón. Székely Bertalan a Nő élete sorozatának egyik legszebb darabja. A táncosnő kétségbeesetten néz maga elé, kezéből bankjegyek hullanak alá. 2.7.5. Tervezet a prostitúció egészségügyi szabályozásáról Papír, nyomtatvány Másolat; eredeti: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1867-ben szabályozták a bordélyházak működését, és elrendelték, hogy a kéjnőknek bárcát kell kiváltaniuk, így kívánták keretek közé szorítani és orvosilag ellenőrizni a prostitúciót. 2.7.11. Ism. m.: Széchenyi Ödön portréja, 1873