Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

2.6 J. Korányi Frigyes tegségek. A legnagyobb pusztítást az 1872-1873ban dühöngő kolera okozta. A főváros vezetői és tisztviselői az 1870-es évektől komoly erőfeszítéseket tettek a helyzet jobbításáért, a közegészségügyi intézményrendszer kiépítéséért. 1879-ben köztisztasági szabályzatot vezettek be, 1881-ben kötelezővé tették a járványos betegek elkülönítését, bejelentését és a fertőtlenítést. 1877ben tervpályázatot hirdettek három pavilon rendszerű kórházra, melynek eredményeként 1884-ben megnyílt az Erzsébet kórház (ma a Sportkórház és Testnevelési Főiskola), 1887-ben pedig nyolc pavilonnal az István kórház. 2.6.1. Kolerahirdetmény, 1872 Papír, nyomtatvány BFL Pest város lt. városkapitányi iratok I. IV. 1327. a. 1872. októbertől 1873. szeptemberig kolerajárvány pusztított, amely 3400 halálos áldozatot követelt Budapesten. 2.6.2. Régi szerelem, uj házasság. - Miss Cholera Master Lindley jegyesek Karikatúra, másolat, közölve: Borsszem Jankó, 1872. nov. 3. 9. A kolerajárványért sokan a Lindley által épített vízvezeték rossz minőségű, szüretien vizét okolták, erre utal a karikatúra is. 2.6.3. Az V. kerületben lévő, egészségügyi tekintetben kifogásolt lakhelyiségek kimutatása Papír, kézirat BFL Budapest Szfv.- Tanácsi üv. iratok IV.1407.b. 153/III.18741t.n. 2.6.4. Dr. Patrubány Gergely tiszti főorvos jelentése a fővárosi szegénységről Papír, kézirat BFL Főpolgármesteri ált. iratok, IV. 1402. b. Dr. Patrubány Gergely 1873-1889 között volt a főváros vezető tiszti főorvosa, s rengeteget tett azért, hogy a város szegénységének rossz helyzetére felhívja a figyelmet. 2.6.5. Mücke Ferenc (1819-1883): Lacikonyha, 1847 Papír, litográfia 21x26,8 cm Jelzés b. 1.: Mücke F., j. 1.: Beilage zum „Ungar" 1847 Nyom. Walzel A. F. Pesten BTM Fővárosi Képtár 14824 Irodalom: Schoen 1936., 264. sz.; Gerszi, 1960. 185. 2.6.6. Markusovszky Lajos Papír, fénykép Másolat; eredeti: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Markusovszky Lajos (1815-1893), orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közegészségügy vezető egyénisége. 18671892 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az orvosképzés előadója. 1857-ben ő alapította az azóta is folyamatosan megjelenő Orvosi Hetilapot. 2.6.7. Korányi Frigyes Papír, fénykép Másolat; eredeti: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Korányi Frigyes (1828-1913), belgyógyász, egyetemi tanár, az I. Számú Belgyógyászati Klinika egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tébécé elleni küzdelem megindítója. Tipikusan sikeres polgári életpályát futott be, tevékenysége elismeréseként 1888-ban nemességet, 1908-ban bárói címet kapott. 266