Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

7.6.5. A Dunagőzhajózási Társaság rakhelye a Széchenyi rakparton, 1879 Klösz György felvétele 1.5.40. Hirdetmény Temetőfelszámolás Papír, nyomtatvány B

FL Városkapitányi iratok, IV. 1327a 1.5.41. Schickedanz Albert: Batthyány-mauzóleum a Kerepesi temetőben, 1872 A megépült változat távlati rajza Papír, vízf., 40,6x51 cm Jelzés j. 1.: Schickedanz 3/11 ;72 BTM Kiscelli Múzeum 20.988.1 Irodalom: Schickedanz, 1996., 1.1.8. sz. 1.6. AZ EGYESÜLÉS GAZDASÁGI ELŐZMÉNYEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az 1860-as években az európai gazdasági élet fellendült. Az ún. Gründerzeit, a nagy „alapítások" korszaka pozitívan hatott a magyar gazdaságra is. A növekedést átmenetileg lelassította az 1869-es bécsi pénzügyi válság, majd az 1873-ban bekövetkező bécsi tőzsdekrach s az 1872-1873-ban dühöngő kolerajárvány. Az 1870-es évek végétől ismét töretlen volt a fejlődés. Pest-Buda 1849 után a nemzeti piac központja lett, az 1870-es évek elejére pedig Magyarország vasúti és közúti rendszerének, valamint posta- és távíróhálózatának a centruma, ami kereskedelmi szerepét tovább erősítette. Az 1850-es évektől felvirágzott a malom-, a szesz-, a dohány-, az építőanyag-ipar, a fafeldolgozás, a vas- és fémipar. Pest-Budán kialakult az ország legnagyobb hitelpiaca, 1873-ig 23 bank és 6 takarékpénztár jött létre. 1851-ben megalapították a Pesti Lloyd Társulat kereskedelmi társaságot, melynek palotájában 1864-ben megnyílt az Aru- és Értéktőzsde. A kiskereskedelem erőteljes növekedése mellett a kézműipar stagnált, de nőtt az iparágak száma. Az 1872. VIII. te. megszüntette a céheket, létrejöttek az ipartársulatok. 1850-ben megalakult a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara, amely szorgalmazta a három város egyesítését, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros kereskedelmi, ipari és pénzügyi tevékenységének a felvirágoztatásában. A nagyvárossá válás fontos feltétele volt a megfelelő infrastruktúra megteremtése. 1856 karácsonyától már gázzal világították az utcákat. Az 1866ban megindult első lóvasút gyorsan továbbépült és kiegészült a siklóval és a fogaskerekűvel. 1873-ban Pesten a vízzel ellátott házak száma elérte az 1100at, melyekben 3010 vízöblítéses vécé és 290 fürdő217