Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

1.5.5. Reitter Ferenc: Távkép a Nákó-féle házról. A Ferenc József tér szabályozási terve, Pestről Buda felé, 1870 k. Papír, tervről készült fénykép, 15,5x25,5 cm BTM Kiscelli Múzeum 2788 1.5.6. Feszi Frigyes: Gellérthegyi emlékmű és panorámaút terve, 1870-es é. első fele Papír, vízf., 25,9x35,7 cm BTM Kiscelli Múzeum 817 Irodalom: Siklóssy 1931, 134.; Komarik, 1993. 90-91., 139., 63. kép. 1.5.7. Bérezik Gyula (XIX. sz. második fele): Nemzeti Pantheon terve a Gellérthegyre A Magyar Mérnök és Építészegylet 1881—1882-es pályázatára készült terv Papír, tus, 19,5x30 cm BTM Kiscelli Múzeum 98.2.1 Irodalom: Magyar Pantheon. VU, 1891, VII. 5.439^40. 1.5.8. Eskü téri híd tervezete, Távlati kép a pesti hídfő felől, 1870-es é. Jelzés: Lissy Bau. Ing. Papír, vízf. tus, 31x38 cm BTM Kiscelli Múzeum 1279. Irodalom: Siklóssy, 1931, 255. 1.5.9. A „Metropolis" jeligéjű pályázat műleírása Papír, kézirat, 34x21,5 cm, 44 oldal BTM Kiscelli Múzeum K.60.52 1.5.10. Halácsy Sándor: Pest-Buda, Óbuda felmérési térképei, üvegszelvényeken. Sz. kir. Pest város eredeti felmérése, Beltelkek 79. számú szelvény Üvegre ragasztott papír, 19x81 cm BFL Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatala iratai és tervei, XV.324.C Az városegyesítés előkészítése során a korszak legmodernebb eljárásaival, a háromszögelés és lejtmérés alkalmazásával felmérték a várost. A 79. számú szelvény a Ferencváros és a Józsefváros egy részét ábrázolja, látszik az Üllői út, az Üllői úti laktanya, a Nagykörút helyén még a Malom utca van. A térképek az 1873-as bécsi világkiállításon szerepeltek. 1.5.11. Lejtmérési adat vasöntvényen, 1877 Budapest főváros lejtmérése. Öntöttvas, 32x19x19 cm BTM Kiscelli Múzeum 88.47 1.5.12. Szintező műszer, 1880-1890 k. Starke und Kammerer Sárgaréz, 37,5x13 cm, m.: 21 cm Származás: a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Bp. VIII. Rákóczi u. 41.) ajándéka, 1967 BTM Kiscelli Múzeum 67.45.2 A VÁROS ÉPÍTTETŐI ÉS ÉPÍTŐI 1.5.13. Marastoni József (1834-1895): Reitter Ferenc Papír, litográfia 49,8x35,5 cm Jelzés j. 1.: Gedr. bei H. Gerhart Wien. Kiadta: Vereby Soma BTM Fővárosi Képtár 846 Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Fővárosi Közmunka Tanács első főmérnöke. Egyike azoknak, akik kialakították Budapest mai szerkezetét. Javasolta a Duna folyómedrének szabályozását, megépítette a budapesti rakpartokat, megalkotta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a budai Vár átalakításának tervét, szorgalmazta a Sugárút építését, kidolgozta Budapest csatornázásának tervét. 1.5.14. Lechner Lajos Papír, fénykép Fotómásolat; eredeti: MNM Történeti Fotótár Lechner Lajos (1833-1897) mérnök. Működését a budai építészeti igazgatóságon kezdte, majd a közmunka- és közlekedési minisztérium főmérnöke lett. 1886-tól Budapest középítési igazgatója. Az ő tervei alapján készült el a Sugárút, a Nagykörút, a főváros csatornázása és a káposztásmegyeri nagy vízmű (1891-1896). A Parlament építésének főellenőre volt. 1.5.15. Würbel Ferenc (XIX. sz. második fele): Ybl Miklós Papír, litográfia, 20,6x21,3 cm Jelzés j. 1.: F. Würbel MNM MTKcs 135/1952 Ybl Miklós (1814-1891) építész, a korszak legjelentősebb épületeinek tervezője. Munkássága meghatározó Budapest városképének kialakításában. 1871-ben tevékenyen vett részt a Magyar Mérnök Egyesület Magyar Mérnök és Építész egyletté alakulásában. 1.5.16. Sterio Károly (1821-1862): Feszi Frigyes Papír, vízf., 269x223 mm, Másolat, eredeti: MNG Irodalom: Siklóssy, 1931, 122.; K. Gyurkovich Tibor: Sterio Károly. 4. kép.; Komarik, 1993. Feszi Frigyes (1821-1884), építész, a magyar ro211