Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - F. Dózsa Katalin: Katalógus : 1. Az egyesülés története : 2. A város hétköznapjai és ünnepei : 3. A város tudományos és művészeti élete 193-302

1.5. MIL YEN NEM LETT ES MIL YEN LETT A VÁROS? „Legyen fővárosunk a hazának oltára, melyen a honszerelem lángja lobogjon olthatatlanul!" Táncsics Mihály: Fővárosunk című röpirat, Pest, 1867, reprint: Budapest, 1976. 12. Táncsics Mihály 1864-ben a börtönben egy röpiratban vázolta fel elképzelését az új Budapestről. Egészséges, tiszta levegőjű fővárost akart, két nagy kikötőt, a várost keletről félkörívben átszelő csatornákat, sportstadiont, Duna-parti sétányt. At akarta törni a szűk belvárosi utcákat, lerombolni a budai várerődítéseket. A Margitszigetet érintő, illetve a Gellérthegynek tartó két új hidat tervezett. Röpirata 1867-ben jelent meg, de visszhang nélkül maradt. Hasonló elképzelései voltak Andrássy Gyula grófnak is, aki emigrációja idején bejárta Európa fővárosait, és az ott látottakat akarta Budapesten megvalósítani. 1851-ben rendezte meg London az első világkiállítást, amelyet igen nagy számú látogató keresett fel. A sikert a többi főváros is megirigyelte. A sok látogató fogadásához és a megfelelő reprezentációhoz elengedhetetlen volt a városok korszerűsítése. Londonban 1855-ben alapították meg a Metropolitan Board of Worksöt (Fővárosi Közmunkák Tanácsa), azt a központi szervezetet, amely mint legfőbb építési hatóság szabályozta és koordinálta London fejlődését, infrastrukturális, városrendezési és építési terveit. III. Napóleon francia császár 1853-ban George Eugène Haussmann bárót (1809-1891) azzal a feladattal bízta meg, hogy formálja Párizst modern metropolisszá. Haussmann a középkori szúk utcácskák házainak jó részét lebontatta, nem kímélve a műemlékeket sem, hogy széles boulevard-okat, tágas tereket hozzon létre. Bécs, amely 1850-ben magába olvasztotta külvárosait, az 1873-as világkiállításra készült. Ferenc József már 1857-ben elrendelte a birodalom fővárosának rendezését, és azt, hogy „Bécs városépítőjének annyi tér, pénz és hatalom álljon rendelkezésére, amennyire történelmi városépítésnél még nem volt példa". Ekkor bontották le a városfalakat és alakították ki a Ringstrassét és a Gürtelt. Andrássy Gyula és köre hasonló, metropolisz jellegű városrendezést akart, sugárutakat, körutakat, reprezentatív épületeket, tágas tereket. A jómódú városi kereskedőpolgárság elsősorban a kikötők, pályaudvarok, raktárak és a rakpart kiépítését szorgalmazta. Az 1870. évi X. te. egy 24 millió forintos sorsolási kölcsön felvételét írta elő, többek között a Lánchíd megváltására, Duna-hidak építésére, a Duna pesti szakaszának szabályozására, főútvonalak nyitására. Elrendelte a londonihoz sokban hasonló Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását, amely 1870. június 20-án tartotta alakuló ülését. Az Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-71-ben pályázatot írt ki a legfontosabb városrendezési feladatokra, középületek tervezésére, csatorna, vízvezeték létesítésére, világításra, fásításra, parkosításra. A pályázóknak a beépítés szempontjából négy övezetet kellett figyelembe venniük: reprezentatív belváros, kereskedelmi és ipari negyed, gyárváros, villanegyed. Az első díjat „Veritas" jeligével Lechner Lajos, a második díjat „Metropolis" jeligével Feszi Frigyes és társai, a harmadik díjat „Ich dien" jeligével S. Klein és Fraser Sándor londoni mérnökök nyerték, de egyiket sem valósították meg. A tanács a rendelkezésére álló anyag felhasználásával önállóan dolgozta ki Pest-Buda szabályozási tervét. 1.5.1. A Kör és Sugárút terve. A Közmunka Tanács megállapítása szerint - Plan von Pest und Ofen - Durch den Baurath Projektirte./Ring und Radialstrasse in Pest, 1872 Jelezve 1. k.: Lith. Anst. v. F. Koke in Wien Papír, színes litográfia, 46,3x58,8 cm BTM Kiscelli Múzeum 672 1.5.2. Reitter Ferenc: Pest városán átvonuló hajózható csatorna terve 1860-as évek második fele Papír, rajzról készült színezett fénykép Másolat; eredeti: BTM Kiscelli Múzeum 920 Irodalom: Siklóssy, 1931, 69-74. Reitter Ferenc a mai Nagykörút vonalán a Margit híd környékétől a Csepel-szigetig - az egykori Holt-Duna-ág mentén - egy hajózható csatornát tervezett. 1.5.3. Reitter Ferenc: A pesti Duna-part a Lánchídtól északra 1850-es évek közepe, jelezve 1. j. Papír, vízf., 47,5x92 cm BTM Kiscelli Múzeum 1271/1 A kép bal oldalán az Újépület, előtte földszintes városrész. Az Akadémia helyén romantikus palota. 1.5.4. Reitter Ferenc: Távkép a Lánchídról. A Ferenc József tér szabályozási terve, Budáról Pest felé, 1870 k. Papír, tervről készült fénykép, 15,5x27,5 cm BTM Kiscelli Múzeum 2787 210