Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - B. Nagy Anikó: Alkalmi művészet a nyomtatványokon 175-185

lemzik az értékpapír-grafika alapvetően konzervatív műfaját. A kézzel kitöltendő biankó mezők és az okmánybélyegek adják a lapok grafikai kereteken, rátétimitációkon, bélleteken és a szövegmezőn túli, legalkalmibb rétegeit. A gondos grafikai díszítés itt egyébként gyakorlati rendeltetésű is, a hamisíthatóság egyik gátja. A hamisítást megelőzendő számos módszer volt ismert a XIX. században, a legkorábbi az 1800-as évek elejétől alkalmazott bonyolult geometrikus keretelés. A színek összefolyatása ugyancsak korai metódus. A természeti formák, dús levelek és növényi képződmények rajza pénzeken és részvényeken Benjamin Franklin javaslata nyomán terjedt el Európában: az 1820-as évektől kísérleteztek a két majdnem azonos lapról való kétszínű nyomással, ahol az ábrázolások apró cikcakkban illeszkednek.

2 A korai értékpapírok a kézzel írott, illetve biankó nyomott váltókat követve fekvő formátumban készültek, később az álló formátum éppoly gyakori. Az első részvénytársaságként működő pesti és vidéki pénzintézeteket az 1840. évi XVIII. tcben megfogalmazott szabályozás nyomán alapították, ám a politikai represszió és a pangó gazdaság az 1860-as évekig sorvasztotta a pénzintézeti tevékenységet. Az 1860-as évek első felében 23 új takarékpénztárat alapítottak az országban, az 1872-es évben 93 új fiók nyílt.

3 Az ún. bankkérdés (az önálló jegybank ügye) a kiegyezési tárgyalások során erőteljes hangsúlyt kapott. Lónyay Menyhért, mint a megbeszéléseken az „anyagi érdekeltségű" ügyek szakértője, majd a kiegyezés után az első magyar pénzügyminiszter, a bankszabadság hívének vallotta magát. S bár a bankügyre a törvényszövegben minimális hely jutott, a későbbi, sok évig húzódó alkudozások nyomán 1878 szeptemberére megteremtődtek az Osztrák-Magyar Banknak, a dualista Monarchia binacionális jegybankjának törvényes keretei, mely a nehéz szülés és a pesszimista jóslatok ellenére életképes intézménynek bizonyult.

4 1867-ben alapították a Magyar Általános Hitelbankot, 1868-ban az Angol-Magyar Bankot, 1869-ben a Franco-Magyar Bankot. Az 1885. évi IX. te. intézkedett a Magyar Királyi Postatakarékpénztár fölállításáról, amely a takarékpénztári ügyletet a postahivatalok közvetítésével végezte. A takarékpénztári és banki tevékenységi kör a nyolcvanas évektől közeledett egymáshoz. A Pesten 1864-ben megnyílt Áru- és Értéktőzsde, majd a kiegyezés teremtette konjunktúra fölpörgette az értékpapír-kibocsátást, s a következő évtizedekben a sorozatos pénzügyi válságok (1869, 1873, 1895) ellenére művészi tekintetben is igényes nyomtatványcsoportok születtek. Az értékpapírtömegre következtethetünk abból is, hogy az 1868-ban alapított budavári állami nyomda már 1870-ben litográfiával, valamint az állami hitelpapírok és értékcikkek készítésével foglalkozó hitelosztállyal bővült, ahol ekkor 70-80 munkás dolgozott. A századfordulóra 3-400 munkást foglalkoztatott a részleg.

5 Az 1860-as évek végén alakult kőnyomdák jórészt ipari és kereskedelmi nyomtatványok készítésével foglalkoztak.

6 Az 1856-ban Dobler J. úrnak kiállított Első Pesti Fűrészelő- s Gyalulómalom és Faáru Gyári Részvénytársulat részvényét (2. kép, kat. 1.6.40) dús ornamenstelevény kereteli. A fejléc jobb és bal sarkában az üres képtükrök az utólag beírandó sorszám helyét szabják meg. A fekvő formátum a kétnyelvű szövegnek egyenrangú pozíciót nyújt. A lap alján középen angyalok koronázta magyar címert, a fejlécen középen a fűrészüzem vízparti telepének képét öleli körbe a keretelés. Á fakitermeléstől a ház ácsolatáig egyetlen képbe foglalt „gyártásifolyamat-ábra" az üzem tevékenységének vedutává egybefűzött deskripciója. A Duna folyásából következtetve a kép fordított állású - a pesti parton délről úsztatják a rönköket északnak. A „látképfüzér" jellegzetes konzumműfaja a vasúti és hajózási részvényeken különös idő- és térélményt nyújtó vedutakompilációkat teremtett, gyakran például a pesti Duna-partról a folyó a több várost egybemosva a trieszti kikötőnél ér a tengerbe, vagy Pozsony és Sopron a vasút által egy várossá épül össze. Az 1867-re Buda város közönsége számára kitöltött Budai Kereskedelmi és Iparbank részvé180