Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - B. Nagy Anikó: Alkalmi művészet a nyomtatványokon 175-185
4. kép, Részvény, litográfia, 1868. Kiadó: B. Fried. BTM Kiscelli Múzeum (57.114.1.) nyok pusztán régiség voltuknál fogva válnak újabb nemzedékek reprezentációs kellékeivé, például amikor egy cég hivatali dekorációként függeszti ki jogelődjének nyomtatványait. Idővel a reklámgrafika, az okmánygrafika (régi pénzek, részvények, váltók), az efemer illusztrált papír (levélfejléc, vizitkártya, étlap) kordokumentumból műtárgy lett, az esztétikai értékelhetőség margójáról a gyűjtők és kutatók vizsgálatára méltó helyzetbe került. A funkcióváltást a historizmus valaha sokat szidott narratív képalkotási metódusa is segítette, mert a lapokon előhívott kultúrtörténeti kellékkultuszból, a XIX. század katalogizáló vonzalmainak köszönhető allegóriaés tárgysokaságból a későbbi nézők számára újabb jelentések bomlottak ki. A historizáló nyomtatványok ikonográfiája az 1860-as évek után rögzült, és a század végéig lényegesen nem változott. Az ábrázolások rendszerint tételesen követik a címben és a szövegmezőben megfogalmazott programot, és a grafika kötetlenebb műfaja okán bőbeszédűbbek a díszítő művészet obligát ikonográfiái típusainál. A korábbi évtizedekben a grafikai keretek fő motívuma a veduta volt - pest-budai nyomtatványok esetében ez a Széchenyi-ikonográfiából eredő toposzokra, mindenekelőtt a Lánchídra és a gőzhajóra épülő látkép -, idővel azonban az allegorikus keretmotívumok túlnőttek az emblémává zsugorodó, az emblémafüzér egyik elemévé lefokozott vedután, a keret és szöveg konvencionális kapcsolata pedig a szövegmezőbe benyomuló keretmotívumok és az ornamentika felé törekvő tipográfia következtében relativizálódott. A műfajtörténeti előzményektől (céhlevelek, könyvborítók, illusztrált röplapok) örökölt és az olvashatóság követelményétől is korlátozott szöveg-keret viszony a historizmus érett korszakában keretszövevények és elképiesedett szövegmezők egymásba folyatott struktúrájává alakult. így a klasszicista városképpel díszített szolid levélpapírfejléc keretmotívumokkal dúsítottan gyakran lefolyik a szövegmező oldalára és aljára. Az arányok átrendeződését példázza az az 1870-es években készült levélpapír-keretelés (1. 177