Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)
TANULMÁNYOK - Gábor Eszter: A fővárosi látképpályázat 1884-1885-ben 147-159
roghatott, hogy mit kívánnak, vagy létrejött egy spontán közmegegyezés arról, hogy mely pontok méltók a megfestésre. A hatvanhat pályamű közül hat, esetleg hét ábrázolta a Lánchidat - Feszty Árpád, Győrök Leó, Löschinger Zsigmond, Mednyánszky László és Nádler Róbert képei. 17 A Várkert bazárt öt, esetleg hét kép választotta témájául - Böhm János, Balló Ede, Feszty Árpád, Molnár József, Nádler Róbert és Spányi Béla, 18 a Calvin teret négy művész: Balló Ede, Irinyi Sándor, Molnár József, és Nádler Róbert festette le, 19 a Ferenciek terét hárman: Lechner Gyula, Molnár Géza és Schickedanz Albert, 20 szintén hárman választották témául a Mátyás-templomot: Aggházy Gyula, Schandi Gyula és Schickedanz Albert, 21 valamint az Albrecht utat is: Aggházy Gyula, Győrök Leó és Nádler Róbert. 22 Két-két képnek témája a Kerepesi út, a Vár és a Petőfi tér; a pályaművek másik fele egyedi témákat örökített meg. Feltűnnek egyéni rokonszenvek: Lechner Gyula a belvárosi tereket festette meg előszeretettel, a Ferenciek tere, a Rózsa tér, a Sebestyén tér, a Petőfi térés a Gizella tér mellett néhány további belvárosi téma, az Újvilág utca, a Nemzeti Színház bérháza és a Nagy-Kristóf (a Váci utca és a Kristóf tér sarkán álló ház) szerepelt vázlatai között. Mások vegyesen festettek régebbi - esetleg átépítésre, lebontásra váró épületeket és új városrészeket. Az 1882-ben befejezett Várkert bazár ekkor új építkezés volt. Szép fekvése, a hosszas Duna-parti távlat, a háttérben látható hegyek inkább kínálkoztak festői témául, mint az Andrássy út egységes házsorai. Nem meglepő, hogy Andrássy úti távlatot csak egy művész, Tölgyessy Artúr festett. Andrássy úti palotát, a pályázattal csaknem egy időben felavatott Operaházat Schickedanz választotta témául, aki Ybl Miklós irodájában az épületről még annak terv állapotában több távlatot festett - akkor persze akvarellel. 23 Nádler, aki szintén évekig dolgozott Ybl irodájában - ugyancsak az Operaház tervein, igaz, hogy amennyire tudni lehet, ő a belsők kidolgozásában kapott feladatokat - a látképpályázat során nem nyúlt az Operaház témájához. 24 (Schickedanz egyébként a régebbi épületeket festette szívesen: a Duna és Torony utca sarkai a Küttel-házzal, a legrégibb pesti házzal, a Ferenciek terá az Athenaeum barokk palotájával, a Kötő és Galamb utca sarkát a barokk Péterffy-palotával, a Szt. Háromság teret az átépítés előtti Mátyás-templommal, j A látkép, ha a természeti tájképnél nehezebbnek mutatkozott is, nem véletlenül volt kevéssé becsült műfaj. A festők ritkán küzdöttek meg nehéz kompozíciós problémákkal, leginkább lefestették azt, ami elébük tárult. Nem Canaletto vagy Guardi vedutái jelentették számukra a városi látképet, az építészeti festészetet, hanem talán Rudolf Alt képei. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Képzőművészeti Társulat, személy szerint Keleti Gusztáv, a városkép témához az akvarellt ajánlotta az olajfestmény helyett. A pályázó művészek még csak nem is feltétlenül azt festették, ami az utcán tárult elébük, hanem szívesen dolgoztak fotók alapján. A második díjas Schickedanz négy festménye pontosan azonosítható egy-egy Klösz-fotóval, természetesen némi kompozíciós eltéréssel, ami lényegében a fotó által befoglalt tér szűkítésére és néhány Staffage alak cseréjére korlátozódott. 25 Irinyi Sándor Eötvös tér című képe is hasonló módszerrel készült egy Klösz-fotó után. Elhagyta a képről a Duna-parti Stein-ház homlokzatába belevágó zászlórudat, és pótlólag ráfestette az időközben elkészült Eötvös-szobrot. 26 Valószínűleg Klösz-fotó után készült Lechner Gyula Újvilág utca, 21 A Nemzeti Színház bérháza, 2 * Rózsa tér 29 és Nagy-Kristóf 0 , Győrök Leó György Garnison templom", Löschinger Zsigmond Alagút homlokzata 12 című képe is. A fotó előképek használata vélhetően nem merült ki a felsoroltakban, hiszen a lappangó képeket nem tudjuk összehasonlítani, másrészt a mintául szolgálható fotók sora sem korlátozódott a Klösz-múhely által készítettekre. A fotó a múlt században még általánosan elfogadott segédeszköz volt, semmi kivetnivalót nem találtak a használatában, olyan jelentős művészek alkalmazták nálunk is, mint Munkácsy Mihály vagy Ferenczy Károly. A pályaműként beküldött vázlatok pedig nem egyszerűen felnagyított, színezett fotók voltak, helyszíni tanulmányoknak is kellett készülniük. Schickedanz hagyatékában két kép kisméretű, vélhetően a helyszínen készült színvázlata is fennmaradt. 33 Semmi sem indokolja, hogy a többiekről ne feltételezzünk hasonló lelkiismeretességet. 152
