Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Bódis Mária: Színi élet a Duna két partján, 1867-1885 117-122

felé tekint, és nemcsak az arisztokrácia beszéli e nyelvet, jobb esetben töri a magyart... Még minden a régi. A német színházak pedig újult erővel küzdenek a közönségért - vagy úgy, hogy felvonultatják Bécs sztárjait, vagy ha kell, leszállnak az alacsony igényűek nívójára. 1868-ban a Városliget István út felőli sarkán Georg Gundy megnyitja az Arena im Stadtwäldchent, ahol hosszú ideig fészkelhet még a német könnyű múzsa (miközben bérli a Budai Nyári Színkört, a Lövölde téri színházat, igazgatója az Erzsébet térinek, és tovább próbálkozik...!). Hiába száll versenybe a ligeti közönségéért Kőmíves Imre hamar tákolt fabódéjában (1869, körülbelül a mai Szépművészeti Múzeum helyén), népszínműtársulata alig egy nyáron át bírja a küzdelmet, s nem tovább Miklóssy Gyula (1873) sem. Az Aréna, a későbbi Városligeti Színkör német marad, 1889-ben játszanak benne először magyarul. 1869-ben Gundy igazgatásával(í) a Theater in der Wollgasse (Gyapjú utcai német színház) telepszik meg a mai Báthory u. 24. sz. ház helyén. 1870 a fordulat kezdetének esztendeje. A főváros rendeletben bevonja a németek játszási engedélyét. A Lövölde téri épületet lebontják (telke eséllyel szerepel a jövendő Népszínház helyének tervei között), és lebontják a Pollack Mihály tervezte szép kis német színházat is az Erzsébet téren. Ám kiskapuk akkor is voltak: a veszteségek ellensúlyozására német színjátszó hely nyílik a Hermina téren (a mai Opera üzemházának helyén állt kétemeletes épületnek feltehetően az udvarán, hiszen másképp nem nevezhették volna „esernyős" színháznak tető nélküli nézőtere miatt). A felszabadult légkörben a magyarok offenzívába kezdenek, hogy kitöltsék a németek hagyta űrt. Pest-Buda közönségének meghódítására, a németajkúak becsalogatására, az ország „megmagyarosítására" - és persze bizonyos anyagi reményeket is táplálva - a vidéki társulatok java a fővárosba igyekszik. A Horváth-kerti Nyári Színkörben évenként váltják egymást a magyar vidéki 3.5.13. A Népszínház a Kerepesi (ma Rákóczi) út sarkán, 1879