Tanulmányok Budapest Múltjából 27. (1998)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Budapesti karikatúrák 101-116

összehasonlította a fegyelmezett tervezésen alapuló, az építkezéseket szigorúan ellenőrző Bécset és a „rendetlen" Budapestet (2. kép).

1 A pesti városkép rendezetlensége és a gyors városképi formálódás ellentmondásai egyébként a karikatúrák sűrűn hasznosított témái közé tartoztak. Az ideológiai alapon álló élclapok szintén összehasonlításként fejezték ki a valóság és az elvárások szembenállását, de ezekben gyakran kizárólag nevelő célzatú rajzzá és az egész ország vagy a fennálló rendszer kritikájának illusztrációjává vált az, aminek karikatúrának kellett volna lennie (3. kép)." Sokkal maradandóbb humorformát képviselt az a szintén kétrészes rajz, amely a köztisztaság helyzete mellett arról is szól, hogy a város mint szolgáltató, mennyire nem vette figyelembe polgárait (4. kép).

9 A hatósági működésről ismét csak a Borsszem Jankó mondta el véleményét, többek között Karel Klic rajzával. Ez a szintén didaktikus jellegű rajz akkor készült, amikor még városi rendőrség működött Pesten, s korrupciógyanús ügyeitől éveken át hangos volt a sajtó, ám a főkapitány mozdíthatatlanul a helyén maradt. Klic rajza az általánosság szintjén fogalmazott meg demokratikus és szociális érzelmű kritikát a rendőrség működéséről (5. kép).

10 A városiasodás előrehaladása és a civilizációs vívmányok nyújtották a karikatúrák másik gyakori témáját. Az egyesítést megelőző években készült el Pest belső részén az első korszerű vízvezetékrendszer William Lindley angol mérnök tervei szerint. Ez a kiváló szakember készítette Európa több nagyvárosának vízvezeték-hálózatát, nálunk azonban az 1872-es kolerajárványt a vízvezeték fertőzött vizének tulajdonították. A kerületi statisztikák ugyan ellentmondtak ennek a hiedelemnek, de a balvélekedést a karikatúrák is örömmel terjesztették." A Borsszem /an/cdban Jankó János kitűnő karikatúrája (6. kép, kat. 2.6.2, lásd: 56. oldal.)}

1 éppúgy ezt a nézetet terjesztette, mint a Styx karikatúrája.

13 A fejlődés, a város gyarapodásának jelei általában játékos ötletekre csábították a karikaturistákat, nemegyszer szóbeli élcek illusztrálására. Ez a karikatúratípus a század végéig jellemző maradt: gyakran képötletet kellett megrajzolni, ráadásul általában mástól - szerkesztőtől, olvasótól származó, nagyon is elvont, nem képszerűén megszületett ötletet. A telefon megjelenését számos vicc üdvözölte, a Borsszem Jankó több képből álló sorozata is ezek illusztrációja volt (7. kép)}" A gyorsan nagyvárossá váló Budapest forgalmának sűrűsödése, a szó szoros értelmében vett tömegközlekedés kialakításának szükséglete is számos ötletet szült, így a későbbi zsúfolt villamosok képét megelőlegező omnibusz ábrázolása is (8. kép)}

5 A távoli múlt karikatúrái legtöbbször már nem vagy csak kis részben érthetők. Legjobb esetben is egy-egy ötletet tudunk felfogni, de csak ritkán adódik lehetőség arra, hogy utalásait is megértsük, vagyis éppen azt a vonatkozását, amitől igazán hatásossá válhat egy vicc vagy karikatúra (9. kép).

16 A nyolcvanas években felállított hirdetési oszlopok és a nyilvános illemhelyek közös nevezőre hozása feltehetőleg nemcsak ez utóbbi létesítmények hiányáról szól, hanem annak az ajánlatnak a meglepő és komikus tartalmáról is, amely már korábban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elé került. Egy pesti vállalkozó ugyanis „kijelenti, miszerint kész 120 vas szerkezetű nyilvános vizeldét saját költségén felállítani, ha az általa feltalált hirdetési oszlopnak felállítása megengedtetik, s erre nézve számára 90 évi szabadalom biztosíttatik".

17 Ritka volt az a karikatúra, amely mintegy végigpásztázta a pesti közviszonyok főbb helyszíneit, s egyszerre mondott azokról többé-kevésbé ötletes kritikát. Mint karikatúra ez valószínűleg nem lehetett a legjobb megoldás, mert több jó témát egyszerre merített ki és zsúfolt össze szükségtelenül. Történetileg visszanézve azonban Jankó János karikatúrája az 1860-as évek közepi Pest és Buda közviszonyainak ritka érzékletes képét nyújtotta az egyetlen oldalon összeállított 12 rajzzal (11. kép)}* Mindegyik ábrázolás tárgyáról külön-külön is várostörténeti dolgozatot lehetne írni, mivel ezek a témák (felülről indítva, soronként): 1. szeméthalmok és guberálók a rakpartokon; 2. szeméthalmok a (kis)körúton; 3. régimódi, provinciális kézműipar és kereskedelem; 4. düledező, 108