Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

178. A Vasas SC levele Bognár József polgármesterhez. 1947. augusztus 25. BFL XXI. 508 c. 322.674/1947-III. sz. (III. 5365/1947. Ivt. sz.) Ortutay Béla, a Nemzeti Sportbizottság főtitkára levele Bognár József polgármesterhez. 1947. szeptember 15. BFL XXI. 508 c. 93.658/1947. sz. (III. 5365/1947. Ivt. sz.) 179. Értekezletek a Népstadion építéséről. 1947. december 2. és december 29. OL XIX-A-16-b. 130. doboz. Sportlétesítmények. Népstadion. Tervfeladat - Népstadion. Összesítés. 180. Limbek Gyula (1903-1955 k.) építész. Baloldali meggyőződése miatt - talán a harmincas években - elhagyta Magyarországot, és bécsi, majd párizsi emigráció után a Szovjetunióban telepedett le, és itt folytatott építészeti tevékenységet: egyes források szerint ő tervezte a tbiliszi Lenin-stadiont. L. Ilyen lesz a 70.000-es Népstadion. Szabad Nép, 1948. március 21.10. 181. LIMBEK Gyula: A budapesti régi lóversenytéren felépítendő Népstadion műszaki ismertetése. 1948. január 10. BFL XXI. 508 c. (III. 5365/1947. Ivt. sz.) 182. Rados Kornél előterjesztése a közgyűlésben. 1948. április. BFL XXI. 508 c. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ügyviteli iratai. 316.350/1948—

III. sz. (III. 5365/1947. Ivt. sz.) A Gazdasági Főtanács fontos határozatai. Szabad Nép, 1948. március 19. 2. Ilyen lesz a 70.000-es Népstadion. Szabad Nép, 1948. március 21.10. 183. Ifj. Dávid Károly (1903-1973) építész. A hazai modern építészet kiemelkedő képviselője, a Népstadion tervezéséért 1954bcn Kossuth-díjat kapott. Más ismertebb munkái: BNV-főbejárat (1936), Ferihegyi repülőtér felvételi épülete (Mistéth Endrével, 1940-1950), Csörsz utcai MOM-kultúrház (1951). 184. Juhász Jenő (1918) építész. Legismertebb épülete az Általános Épülettervező Vállalat Krisztina körúti székháza (1951), a Gamma Finommechanikai Művek Fehérvári úti üzeme (1963) és a Körcsarnok (1975). 185. Kiss Ferenc (1918-1996) építész. Legismertebb munkája az újpesti rendelőintézet (1950) és a Harmat utcai lakótelep (Pál Balázzsal, 1953). 1956 után Svédországban élt és dolgozott. 186. HALÁSZ I., 1953. 338-339. DÁVID, 1953. 349. 187. A Stadion környékének és a hozzávezető forgalmi utak szabályozási vázlatterve. 1948. április. BFL XV. 323 PT. 39. sz. E terv világosan megmutatta, hogy a régi lóversenytér rossz közlekedése már a legalapvetőbb sportépületek elhelyezését is jócskán megnehezíti. Az autóbusz- és villamosvonalakra, valamint az autós és gyalogos közlekedésre támaszkodó forgalomszabályozás miatt - ekkor még szó sem volt metróépítésről - még e viszonylag nagy területen is mindössze két pálya elhelyezésére nyílt mód. A felszíni közlekedés helyigénye miatt ezeket is csak pontatlan tájolással és kissé esetlenül lehetett bepréselni a szabálytalan alakú telekre. 188. A Városrendezési és Magánépítési Ügyosztály levele Bognár József polgármesterhez. 1948. május 14. és Bognár József polgármester határozata. 1948. május 15. BFL XXI. 508 c. 316.350/1948-III. sz. (III. 5365/1947. Ivt. sz.) A Gazdasági Főtanács ülése. 1948. május 20. OL XIX-A-16-a. 233. doboz 7955/1948. Solt Oszkár feljegyzése. 1948. június 3. OL XIX-A-16-a. 233. doboz 8437. sz. Fővárosi Közlöny, 1948. június 21. II. sz. melléklet. 5-7. Fővárosi Közlöny, 1948. július 10. II. sz. melléklet. 5-7. FÖLDES-KUN-KUTASSI, 1977. 390. FBM V/a. Jegyzet a 64. sz. irathoz. 189. BUS-FEKETE Pál: „Nem véletlen, hogy a magyar demokrácia alkotja meg a Stadiont - mondta Hegyi Gyula a Centenáris Stadion építkezésének ünnepélyes elkezdése alkalmából." Sport, 1948. július 14. 1. RIMASZÉKY, 1957. 13. Kétségkívül fontos kérdés, miért nem születhetett meg a stadion már jóval korábban, hiszen felépítését a közvélemény és a sportkörök erősen támogatták, és törvény is rendelkezett róla. Az OTT a királyságtól a forradalmakon át a Horthy-korszakig mindvégig igyekezett megnyerni a hatóságokat a stadion ügyének: hol alázatos kérelemben, hol a profitábilis beruházás ígéretével, hol számonkérőleg, hol a modern társadalmi élet e fontos intézményét követelve szólalt fel a stadion fölépítése érdekében. Ám a két háború, a többször is fellépő gazdasági krízis, valamint a kerületek és gadasági érdekeltségek versengése és féltékenysége mindannyiszor közbeszólt. (Abban pedig, hogy sohasem volt eléggé erős a politikai akarat a stadion felépítésére, talán az is szerepet játszott, hogy a Horthy-korszak kormányzó elitje - részben az I. világháborút követő forradalomra és a Tanácsköztársaságra emlékezve - általában ellenszenvvel tekintett a népmozgalmakra, és tartott a spontán tömegeseményektől, amilyen pl. egy hatvan-nyolcvanezres nézősereget vonzó sportrendezvény lehetett.) 190. BORBÍRÓ, 1947. 191. Az élsportolók élenjárnak a Békekölcsön jegyzésében is. Szabad Nép, 1950. szeptember 29. 8. 192. Preisich Gábor és Harmos Zoltán szíves közlése. Népszava, 1934. december 22. 4. 193. Harmos Zoltán (1925) építész. Legismertebb munkája az MTK-stadion újjáépítése (1953), a tatai edzőtábor több épülete (1952-1956), a kazincbarcikai kórház függönyfala (1967) és a Bp. Spartacus sportcsarnoka (1975). 194. Fecskés Tibor (1922) építész. Legismertebb munkája a Vörös Október Férfiruhagyár üzemépülete (ma: Elit Ruhagyár, Üllői út 206.; Harmos Zoltánnal, 1955). Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált. 195. Borosnyay Pál (1922) építész. Legismertebb munkái: kőbányai Egészségház (Németh Pállal és másokkal, 1949), Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikája (Gádoros Lajossal, 1967) és központi oktatási tömbje (1970). A hetvenes évek közepétől műemlék-rekonstrukciókat végez, többek között a Szent István bazilikában. 196. Gilyén Jenő (1918) mérnök. A stadionépítés vasbeton-statikai tapasztalatai alapján tökéletesítette a házgyári építkezési eljárásokat. A Népstadion statikai tervezéséért 1954-ben Kossuth-díjat kapott. Más ismertebb munkái a piszkéstetői csillagvizsgáló és kutatóház (1962-1964) és a kelenföldi lakótelep (sokadmagával, 1966-1968) statikai tervezése. 80