Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

területén százezer férőhelyes atlétikai és labdarúgó-stadiont, edzőpályát és 6 hektáros felvonulási mezőt kellett elhelyezniük úgy, hogy a részben feltöltendő téli kikötő mellett egy strand és az ötvenméteres fedett versenyuszoda is helyet kaphasson. A terven szerepelnie kellett még az új Testnevelési Főiskola oktatási épületének, kollégiumának és edzőpályáinak, valamint a legalább ötezer sportoló befogadására alkalmas olimpiai falu mintegy ötven épületének. Az összesen legalább 30 ezer négyzetméter alapterületű kiállítási pavilonokat úgy kellett megtervezni, hogy sportcélokra is igénybe lehessen venni őket. A pályázatot azonban valószínűleg csak 1944 őszén írták ki, így eredményeit már nem is hozták nyilvánosságra.

169 A pályázat anyagai közül csak Rimanóczy Gyula

170 terveit találtuk meg. Rimanóczy a vízi sportok épületeit és a strandot a téli kikötőtől elhódítandó területre, az olimpiai falu egyszintes kertes barakkjait és a hozzá tartozó sportparkot pedig a Nádor-kertbe helyezte. A két híd közötti területet a Budafoki út tengelyébe állított, kelet felől félig nyitott monumentális stadion és a hozzá vezető felvonulási út uralta. A díszút két oldalán parkok, kiállítási csarnokok, egy kisebb amfiteátrum és a kerek alaprajzú, felső világítású sportpalota állt volna, míg a Testnevelési Főiskola campusa a stadiontól nyugatra került. (23. kép). Az alacsony épületek következetes alkalmazása miatt a nádor-kerti térkiképzés szellős és jól áttekinthető volt. Szép látványt nyújtott a lágymányosi rész hangsúlyozottan modern, rendkívül elegáns épületeinek Pest felől kirajzolódó sziluettje is.

171 NEMZETI STADION VAGY NÉPSTADION? Amikor 1945. február közepén véget ért Budapest ostroma és a front nyugatabbra tolódott, a főváros romokban hevert. A közel két hónapon át tartó bombázás, tüzérségi tűz és utcaharc a sportépületeket sem kímélte. Az újjáépítés napokon belül nagy lendülettel megindult: a megrongálódott sportlétesítmények java részét helyreállították vagy felújították, de a Nemzeti Stadion megalkotása egyelőre túl nagy vállalkozás lett volna. A Nemzeti Sport Bizottság felvette ugyan 12 pontja közé a stadion felépítését, a közmunkatanács 1946. évi fővárosi városrendezési tervében azonban ez nem szerepelt.

172 Volt mégis valaki - Hajós Alfréd, természetesen -, aki továbbra is rendíthetetlenül és fáradhatatlanul dolgozott a stadion tervein. Hajós ekkor már a régi lóversenytérre összpontosított - a többi helyszínt végleg ejtette -, és 1946 februárjától számos tervváltozatot készített az Istvánmezei út-Vorosilov út (a mai 24. kép. Hajós Alfréd: Központi sporttelep helyszínrajza (1946) Pusztai, 1978. 59. 55