Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

19. kép. Maróti Géza lágymányosi arénájának terve (1937) MNGA Maróti. 19.699/1976. 4. doboz. 844. sz. nyező parkok két oldalán - az építkezés költségeinek valamelyes csökkentése céljából - modern bérházak sorakoztak. A Duna-part mentén a Gellért tértől egészen a Kopaszi-gátig húzódott a Maróti által „Budai fürdőváros gyógysétány"-nak keresztelt fasor, alatta a stadion észak-déli tömegforgalmát ellátó nyílt árkádos földalatti-gyorsvasút. Maróti a stadion tengelyében, a Duna-parton helyezte el a százméteres nyitott úszóstadiont és a folyami evezősversenyek tribünjeit (20. kép).

160 Ám ahhoz, hogy e tervek méltó figyelmet kapjanak, szükség volt a kelenföldi stadionbarátok támogatására. A kelenföldiek 1937. május 14-én tartották meg döntő értekezletüket. Megállapították, hogy a Nemzeti Stadion a déli összekötő vasúti híd, a Budafoki út és az átadás előtt álló Horthy Miklós-híd közötti 50 hektáros területen építendő meg. A városközponthoz közel fekvő helyszín a sportversenyeken kívül óriásrendezvényekre is alkalmas - Nemes István előadó már az 1938-as nyári eucharisztikus kongresszust ide hozta volna - levegője és közlekedése jó, megszerzése olcsó, környezete idillikus. Az ekkoriban még egészen a déli gyártelepekig nyúló pusztaságot és víz alatt lévő területet persze csak a túlhajtott lokálpatriotizmus láttatta így. Az viszont kétségtelen, hogy Lágymányos és a Nádor-kert Maróti tervein tetszetős kiállítási és sportvárossá fejlődött.

161 A kerület elöljárói ezután egyesületet alakítottak a terv propagálására. Az egyesület elnöke, Almási Balogh Elemér felsőházi tag, valóságos belső titkos tanácsos felkérte Marótit, hogy készítse el tervének teljes dokumentációját. Maróti mester gyors és szép munkát végzett: részletes feljegyzésben ismertette az elhelyezési tervet, a rajzokat és a modellfotókat albumba foglalta, és még egy előzetes költségvetést is mellékelt. Ősszel azután a kelenföldi deputáció e poggyásszal megpakolva kihallgatásra jelentkezett a kormányzónál.

162 Horthy elismerően fogadta a tervet, de nem tudni, hogy tevőlegesen is támogatta-e megvalósulását. A kultuszminisztérium mindenesetre gyanúsan hamar felkarolta az ügyet: Hóman kijelentette, hogy a terület, melynek hasznosítása a Horthy Miklós-híd szeptember 2-án történt megnyitásával végképp időszerű lett, remekül megfelel a Nemzeti Stadion számára. Támogatta a Lágymányos-nádor-kerti tervet a minisztériumban tartott decemberi értekezlet is, így Hóman rövidesen megbízást adhatott a közmunkatanácsnak az elhelyezési terv elkészítésére. A rendezési terv 1938. február elején el is készült, majd elju51