Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

10. kép. Vágó Pál Nádor-kerti stadionterve (1933) Tér és Forma, 1933/12. 412. Ugyanekkor Nádas Ödön mérnök is stadiontervet készített. Az ő hatvanezres stadionja az Üllői út, a Gyáh út, az Ecseri út, a Keleti pályaudvar és a Ferencvárosi állomás töltése közti területen húzódó kisrákosi gyakorlótéren állt volna. (A meglehetősen szerény adottságokkal bíró terület egyetlen nevezetessége az volt, hogy itt rendezték 1909 októberében Louis Blériot budapesti bemutató repülését.) Nádas a mintegy 11 hektáros telekre futballpályát, 400 méteres futópályát, valamint ugró- és dobópályákat tartalmazó hagyományos arénát tervezett két változatban. Mindkét stadion 24 ezer ülő- (ebből 13 ezer fedett) és 36 ezer állóhelyet kínált, két-, ül. hárommillió pengős költséggel. E terv - bizonyára a választott szegényes környezet és a túlzott visszafogottság miatt - nem váltott ki komolyabb visszhangot.

88 November 10-én, pénteken kiállítás nyílt a Gellért Szálló pálmatermében Budapest városépítési problémái címmel. A MMEE által rendezett bemutatón kritika alá vonták a főváros tervszerűtlen városelemeit, és terveket hoztak a Duna-partok, az Eskü tér (a mai Március 15. tér), a Duna-hidak és a fürdőváros rendezésére. A közönség három stadiontervet is láthatott: Vágó Pál

89 nádor-kerti sportcentrumát, Wittenbarth arénáját - bizonyára a már ismert gellérthegyi tervet -, valamint az Árkay Bertalan

90 és Borbíró Virgü

91 által megálmodott aranyhegyi stadiont.

92 Vágó tervének mindössze egy kisméretű látványrajzát ismerjük (10. kép), s ebből úgy tűnik, hogy az lényegében átmenetet képezett a sportliget és az egyszerű stadion között. A Duna mellett fekvő, észak-déli hossztengelyű, mintegy hatvanezres, hagyományos labdarúgó- és atlétikai stadiont környező tágas, parkosított tereken kevés kimondottan sportcélú épület látható. Ilyen a téli kikötő partján álló nyitott uszoda és a stadion nyugati főbejárata mögött elhelyezett néhány edzőpálya. A terv - a szűkös terület adta nyilvánvaló korlátok miatt - némileg emlékeztet Pogány egykori elgondolására. Látványrajza kétségkívül szellős és elegáns, a klasszicizáló modem vonalak és a térelemek kínos derékszögei ugyanakkor túlzottan merevvé és ünnepélyessé teszik az elrendezést. Mindez azért is különös, mert a Nádor-kert méretei - mindössze 23 hektár - nemigen engedtek meg efféle pazarlást. 31