Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

9. kép. Wittenbarth Győző gellérthegyi és tabáni sportépületei (1933) Wittenbarth, 1933. 352. tett a Nemzeti Stadiont is tartalmazó sportváros felépítésére. Az egyik Pogány Móric

71 grandiózus látomása volt: Lágymányos új beépítésének terve, amely Klebelsbergnek az egyetemi városnegyeddel kapcsolatos intencióit tartotta szem előtt. A sportcentrum közlekedését a már meglévő villamosvonalak, valamint közel háromhektáros autóparkoló, külön vasúti pályaudvar és a rövidesen megépítendő Horthy Miklós-híd

72 látta volna el. Pogány nem szabott határt képzeletének, amikor e teljesen elhanyagolt, de remek fekvésű szűz területet egyszerre kívánta a „magyar Dahlem", a vásár és a Nemzeti Stadion otthonává tenni. A tervezett híd tengelyébe húszhektáros teret helyezett, ennek szélére hatalmas toronyépületeket állított, köztük a 14 emeletes, 58 méter magas Tudomány tornyát. Az összes sportágnak, valamint a kiállításnak és a dunai strandfürdőnek helyet adó komplexumot a Nádor-kertben helyezte el s ehhez a Dunával párhuzamosan 80 méter széles utat vezetett. A terv további sorsáról nincsen tudomásunk, de nem kétséges, hogy annak finanszírozására senki sem vállalkozott volna.

73 A másik terv Pál Hugó munkája volt, aki a Póka-Pivny-féle herminamezei tervet módosította a látvány javítása és az Andrássy útról betorkolló forgalom jobb elosztása érdekében. A stadiont némileg nyugat felé tolta volna, hogy az a vasúthoz közelebb kerüljön. A sportcentrumot ezenkívül új autóbuszés villamos-végállomások, óriásparkoló, sőt egy repülőtér is segített volna bekapcsolni a közlekedésbe.

74 Ám ezek az elképzelések inkább csak annak jelei voltak, hogy él még az érdeklődés a stadion ügye iránt, hiszen olyan időkben kerültek a nyilvánosság elé, amikor megvalósításukra - nem csupán túlzó arányaik miatt - a leghalványabb esély sem mutatkozott. A pénzügyi helyzet valamelyes javulásával párhuzamosan azután ismét egyre többet lehetett hallani a nemzeti testnevelésügy és a magyar olimpiai mozgalom leendő fellegváráról, 1933 végére pedig való28