Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

kok, a bútorok rendbehozatalához.

129 Április végén már olyan állapotban volt az épület, hogy az aquincumi, a középkori és a kiscelli részleg műtárgyainak egy részét el tudták ott helyezni. (Ezért júliusban a még ott lévő Felsőbb Zeneiskolának át kellett adnia helyiségeit a múzeum számára.)

130 A múzeumi szervezet többi részlegével Nagy Lajos február 18-tól már megfelelő kapcsolatban volt.

131 A kapcsolattartás a jövő-menő alkalmazottak útján volt lehetséges. Az ostrom idején semmit sem tudtak egymásról. „Mindnyájuk sorsáért nagyon aggódtunk. Ellentétes és rossz híreket kaptunk ugyáfijs a kastély helyzetéről és a pusztulásról" - írta Nagy Lajos egyik levelében.

132 A kiscelli kastély épületei közül a templom sérült meg legjobban, szinte teljesen rommá lőtték. Az alatta lévő óvóhelyen elhelyezett gyűjteményi ládákat vastag törmelék borította. Schoen Arnold kérésére a romeltakarításhoz a tanácson keresztül az Internálási Osztály „20-25 főnyi nyilas internáltat" rendelt ki július 30-tól.

133 Az igazgató kérte a templom megrongálódott falainak megerősítését is, hogy a pincében lévő muzeális anyagot, többek között az Aquincumi Múzeum tárgyait, mielőbb felhozhassák és kicsomagolhassák. Azonban nem történt semmi, mert többször, még 1946 júliusában is meg kellett ismételnie kérését.

134 További problémát jelentett, hogy alig múltak el a háborús események, felfegyverzett betörő- és rablóbandák fosztogatták a múzeumot, elsősorban a templomépületben levő gyűjteményeket. Az ostrom alatti és utáni fosztogatások eredménye egy 1948-ban a múzeumról megjelent ismertetés szerint: a biedermeier ruhagyűjtemény 1/10-ét, a szülészeti kosztüm- és a Blaha-gyűjtemény 50%át hagyták meg, megdézsmálták a keletiszőnyeg-állományt, az érem- és plakettgyűjteményt, a metszetanyag 1,5%-os veszteséget szenvedett. Sértetlenül maradt a kézirat, az okmány- és az ötvösgyűjtemény.'

35 Schoen Arnold a betörések miatt védelemért ismét a polgármesterhez fordult, mivel a III. kerületi rendőrkapitányság által kiküldött őrszem csak nappal vigyázta az épületet.

136 A Halászbástya északi tornya is megsérült, de a benne lévő Középkori Múzeum gyűjteményeivel együtt viszonylag épségben megmaradt. Tetőfedésre, üvegezésre, kőműves-, asztalos-, lakatosmunkára azonban itt is szükség volt. Nagy Lajos sürgette e munkálatokat, mert úgy gondolta, hogy elvégzésük után rövid időn belül megnyithatják a múzeumot a nagyközönség előtt.

137 Az ostrom után rövid időn belül megtörtént a múzeumi szervezethez tartozó kisebb kiállítóhelyek, romterületek szemléje, a háború okozta károk felmérése és a helyreállítás megkezdése (Eskü téri Földalatti Múzeum, Flórián téri római fürdő, Nagyszombat utcai amfiteátrum, cella trichora, nyéki kastély, Bugát utcai Szt. Lázár-templom, pesti középkori városfalmaradvány, Margit körúti városfal, tabáni romok, pálos kolostor). Mindenütt javítani, illetve pótolni kellett a védőtetőket, a kerítést, a falakat.

138 A múzeum vezetése a Földalatti Múzeum, a pesti városfalmaradvány és a tabáni romok területének rendbehozatalához 12, a Középkori Múzeumhoz 10 személyt kért a közmunkára kirendeltek közül a kerületi elöljáróságoktól. A Középkori Múzeumnak kellett gondoskodnia az ostrom során megsérült belvárosi templom faragott köveiről, felszerelési tárgyairól, középkori freskójának restaurálásáról és a Mária Magdolna-templom maradványairól is.

139 Ugyancsak a Fővárosi Múzeumnak kellett szeptembertől gondoskodnia a hozzácsatolt Petőfi Múzeum (VI., Bajza utca 27.) épületének helyreállításáról. A múzeum ideiglenes vezetésével Bertalan Vilmost, a Történeti Múzeum tisztviselőjét bízták meg.

140 A Petőfi Múzeum átvétele a Petőfi Társaságtól hivatalosan 1946. február 5-én történt meg. Ideiglenes vezetője Lestyán Sándor szerkesztő, majd november 20-tól ismét Bertalan Vilmos lett.

141 (Később a József Attila Emlékgyűjteményt a Petőfi Múzeumhoz csatolták.)

142 A romeltakarítással, az épületek helyreállításával párhuzamosan megvizsgálták a gyűjteményeket, felmérték a károkat. Az első helyzetjelentést Nagy Lajosnak Schoen Arnoldhoz 1945. március 28-án írt leveléből ismerjük: „A bazilikába mentett anyag sértetlen. A Halászbástyába szállított anyag az új aquincumi szállítmányokon kívül szintén megmenekült. A Károlyi-palota pincéjébe szállított anyag is jól átvészelt. A képtár sokat szenvedett." A kiscelli kastély gyűjteményei helyzetét még nem ismerte.

143 Az év folyamán megtörtént a pincékben elhelyezett műtárgyak nagy részének a felhozatala és kicsomagolása. Az értékesebbeket azonban helyükön hagyták, mert még jó ideig nem tudtak gondoskodni biztonságosabb elhelyezésükről. A kiscelli kastélyban pedig a vastag omladék eltakarításának elhúzódása hátráltat286