Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

A MÚZEUM HELYZETE 1944 ŐSZÉTŐL 1946 VÉGÉIG 1944 ősze tragikus eseménnyel kezdődött: szeptember 5-én délelőtt 11 óra körül bombatámadás érte az Aquincumi Múzeumot. Ekkor az éppen 50 éve fennálló épület újabb bővítését tervezték, és készültek Kuzsinszky Bálint emléktáblájának leleplezésére. Már elkészült az építési terv és a modell: az elképzelés a Fővárosi Tanács részéről Zakariás G. Sándortól származik, a modellt Antal Károly szobrászművész készítette el. A bombázás következtében végleg abbamaradt a polgárváros ásatása, amelyet éppen a bővítési terv miatt a múzeumépület körül végeztek. A bombázás után azonnal megkezdődött „a romeltakarítás és a leletanyag, valamint a múzeumi berendezés elszállítása, illetőleg a rommezei bombatölcsérek betömése és a rommezei falmaradványokban keletkezett károk, rongálások rendbehozatala."

109 A mentési munkálatokban, a sebesültek elszállításában és a költöztetésben a múzeumi szervezet mindegyik részlegéből részt vettek. A hivatali helyiségek berendezését a Fővárosi Képtár három szobájába szállították, s ugyancsak ide költözött az Aquincumi Múzeum házfelügyelője, Bárdy Béla is, mert lakása használhatatlanná vált. A régészeti gyűjteményt több helyre, a Károlyi-palota, a Középkori Kőemléktár, a kiscelli kastély és a bazilika pincéjébe vitték. A központi igazgató, Nagy Lajos 31 dolgozót terjesztett fel jutalomra helytállásukért."" Az ősz folyamán a rendkívüli helyzet miatt - polgármesteri határozatra - a Károlyi-palotába több intézmény is beköltözött ideiglenesen: a felsőbb zeneiskola, a tanácsi XIII. ügyosztály L. alosztálya, a székesfővárosi tűzoltóság ideiglenes őrsége orvosi rendelővel és gyengélkedők szobájával, az elektromos művek légoltalmi alosztálya.

111 November elején a Középkori Kőemléktár pincéjébe a Petőfi Ház (Bajza utca 27.) gyűjteménye került.

112 Ugyancsak november folyamán a kiscelli kastélyban a budapesti rendőr-főkapitányság kapott szükségelhelyezést az I. emelet 20 helyiségében."

3 Az április 14-én kiadott polgármesteri határozat a Városháza hivatalai részére, légitámadás okozta rongálódás esetére, póthelyiségeket jelölt ki: a XI. ügyosztály (városgazdaság, idegenforgalom, közművelődés) a Fővárosi Képtárban, az Aquincumi Múzeumban és a Gellért Szállóban kap helyiséget, de a képtárba költözne a gondnoki hivatal is."

4 Az év utolsó két hónapjában az ostromra való felkészülés, a még menekítendő műtárgyak biztonságba helyezése mellett a múzeumok dolgozói belső rendezési, nyilvántartási, revíziós munkákat végeztek. November elején a központi igazgatónak el kellett készítenie tervezetét az alkalmazottak beosztásáról, Buda és Pest szétválása esetére. A november 7-én készült, 57 alkalmazottat tartalmazó tervezetében a lakóhelyet vette figyelembe: a pesti oldalon lakókat a Károlyi-palotába, a Budán lakókat a Kiscelli Múzeumba, az Aquincumi Múzeumba és a Középkori Kőemléktárba osztotta be.

115 November 18-án Nagy Lajos újabb jegyzéket készített, amely már csak tisztviselőket, 19 főt tartalmaz, az előző tervezet szerinti beosztásban."

6 November 22-én jelentést tett a polgármesternek „a Fővárosi Múzeumoknál nélkülözhetetlen tisztviselőkről, altisztek és munkások számáról", Buda és Pest szétválása esetére, az alábbiak szerint:"

7 Központi Igazgatóság 2 tisztviselő 1 munkás Régészeti Intézet 1 tisztviselő 1 munkás Aquincumi Múzeum 1 tisztviselő 1 munkás, 1 altiszt Középkori Múzeum 1 tisztviselő 1 altiszt Történeti Múzeum 2 tisztviselő 1 altiszt, 2 munkás Fővárosi Képtár 2 tisztviselő 2 altiszt A bevonulási parancs következtében egyre fogyott az alkalmazottak létszáma. November 30-ai felterjesztésében Nagy Lajos arról panaszkodott, hogy a Régészeti és Ásatási Intézetben, az Aquincumi és a Középkori Múzeumban a tisztviselők közül már csak két fiatal nő maradt, akik azonban sem az anyagot, sem a végzendő munkát nem ismerik. Ezért kérte Gerevich László meghagyását polgári foglalkozá284