Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)
KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303
A bazilikái elhelyezés lényegében az újkori várostörténeti és a képzőművészeti anyagra vonatkozott. Megkezdődött minden gyűjteményben a műtárgyak csomagolása. A kiscelli kastélyban, „a metszet-terem három ablaka elé ... légnyomást és repeszt elhárító, földdel tömött deszkafalakat" építettek. 93 A Halászbástya tornyában lévő Középkori Múzeum (Kőemléktár) pincéjét légoltalmi céllal átépítették, úgy, hogy a tárgyakat ott kiállíthassák. Folyt az anyag előkészítése bemutatásra. 94 Nagy Lajos szerint ez volt az egyetlen fővárosi múzeum, amelynek egész anyagát a háború alatt is látni lehetett. 95 A sajtó úgy írt róla, mint „a világ első bombabiztos" múzeumáról. 96 A kőemléktár alkalmazottja, őrzője így emlékezett róla: „Akkor óriási szenzáció volt. Megszólalnak a szirénák és lemegyünk a légómúzeumba, és nem idegeskedünk, szaladozunk az utcán és a kapualjakban, hanem egy csinos középkori kiállítást nézegetünk addig, míg a veszély elmúlik a fejünk felől." 97 Az Aquincumi Múzeumnak sok gondja volt a már elkészült leventelőtér és -gyakorlótér használatával kapcsolatosan is. A gyakorlatok ugyanis sokszor a kerítésen kívül, a romterületen, sőt az amfiteátrum falain is zajlottak, és néha harcászati gyakorlatokra is sor került. Az igazgató, Szilágyi János április folyamán kérte a polgármester intézkedését, hogy a gyakorlatok a kijelölt területre korlátozódjanak. Az illetékes leventeparancsnokság ígéretet tett ennek betartására, 98 azonban egy idő múlva ismét veszélybe kerültek a római emlékek. Október 26-án az igazgató újra a polgármesterhez fordult panaszával: „a leventelőteret felkereső katonai alakulatok azon rajai, amelyek éppen nem tartanak lőgyakorlatot, azt a szokást vették fel, hogy a rommező falmaradványai közt tanulják a harcászatot, a szökellést, kúszást, rohamozási stb., aminek a kapcsán a katonabakancsok és csizmák alatt ezen föld első kultúrájának kegyeletet érdemlő emlékei és nyomai a legsajnálatosabb rongálódást szenvedhetik." A polgármester intézkedésére a katonai parancsnokság megtiltott a romok között mindenféle katonai gyakorlatot. 99 Az Aquincumi Múzeum légoltalmi parancsnoka Szilágyi János igazgató, helyettese Bárdy Béla altiszt lett. 100 Őszre elkészült a bazilika pincéje a múzeumi műtárgyak, a levéltári és tervtári anyagok fogadására. Szeptember 17-én a polgármester határozatot hozott arról, hogy az ott helyet kapott intézmények (így a fővárosi múzeumok is) vezetői „egy-egy tisztviselőt és egy-egy altisztet jelöljenek ki, akik hivatottak lesznek szigorú légoltalmi készültség idején az altemplomban szükséges közigazgatási és légoltalmi szolgálatot (ügyeletet) a levéltár által megállapítandó szolgálati rend szerint - felváltva - hivatalos időn túl ellátni." A központi igazgató Nagy Tibor régészgyakornokot és egy altisztet jelölt ki erre a feladatra. 101 A bazilika pincéjébe elhelyezett gyűjtemények a „Városháza Légoltalmi Letétgyűjteménye" elnevezést kapták. 102 Már 1943 végén odaszállították az Aquincumi Múzeum anyagának egy részét, 1944. február elején pedig a Történeti Múzeum által kiválasztott és 16 ládába csomagolt műtárgyait. 103 1944 januárjában rendezte meg a Fővárosi Képtár az ostrom előtti utolsó nagy kiállítását. A tárlatot, amelyen 287 műtárgy szerepelt, Kopp Jenő rendezte azzal a céllal, hogy a modern művészet átfogó képét adja. 104 A sajtó dicsérőleg írt róla. „Az embernek az az érzése, hogy valamilyen híres külföldi magángyűjtemény nyílt meg kivételképpen előtte ... A hatalmas anyag minden tekintetben számos érdekességet nyújt, megállít és gondolatokat ébreszt és a friss impulzusok olyan sorával szolgál, amely komoly és maradandó élményt jelent" - olvassuk az egyik kritikában. 105 A kiállítást a képtár fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezték. 1944 áprilisában polgármesteri rendelet határozta meg a múzeumi szervezet - hivatali munkakörének ellátásához - szükséges létszámát „az 1944-45. országmozgósítási esztendőre", illetve háború esetére. Eszerint: 282