Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KRÓNIKA - K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum működése (1935-1946) 273-303

A fővárosi múzeumok propagálása terén ebben az időszakban találkozunk az első, tárgyakat is felhasználó törekvéssel: 1941 elején a Magyar Művelődés Háza előcsarnokában egy vitrint állítottak fel régészeti tárgyakkal, fényképekkel.

63 A múzeum kiállításain a szakemberek vezetést adtak a látogatók számára, és rövid ismertetők is rendelkezésre álltak. Ezekben az években a gyűjteménygyarapítás mellett a tudományos, feldolgozómunka is jelentős eredményeket ért el, amelyeket elsősorban a múzeum saját kiadványaiban tettek közzé. A Budapest Régiségei 1937-ben kiadott XII. kötete után 1943-ban jelent meg a XIII. kötet. A Tanulmányok Budapest Múltjából IX. kötetét 1941-ben, a X.-et 1943-ban adták ki. Ezekben a háborús években, 1942-ben és 1944-ben jelentek meg a főváros történetének monografikus feldolgozása, a Budapest története kötetei.

54 A tudományos munkát szolgálta az egyes részlegek könyvtárának fejlesztése is. Közülük legfiatalabb a Régészeti és Ásatási Intézet könyvtára, amelynek gyarapítását Nagy Lajos szorgalmazta.

65 A Fővárosi Tanács a tudományos munkát hazai és külföldi tanulmányutak anyagi támogatásával segítette. Nagy Lajos, elődeihez hasonlóan, messzemenően támogatta munkatársainak utazásait. 1941-ben Kopp Jenő a magyar biedermeier művészet tanulmányozása céljából járt Sopronban, Győrben, Szombathelyen, Kőszegen, Mosonmagyaróváron, Martonvásárott, majd az erdélyi múzeumi gyűjteményeket tekintette meg.

66 Nagy Lajos és Nagy Tibor gyakornok erdélyi körutat tett, Nagy Lajos bácskai gyűjteményeket is tanulmányozott.

67 Szilágyi János a római bélyeges téglákról írandó munkájához kapott kiküldetést Székesfehérvárra, Pécsre, Kaposvárra, majd a Bácskába,

68

1942-ben erdélyi tanulmányúton volt,

69 Nagy Tibor Baranya és Somogy megye újabban előkerült régészeti leleteit tekintette meg,™ a képtárból pedig Turchányi Erzsébet kapott féléves ösztöndíjat Rómába.

71 1943-ban Turchányi Erzsébet Bécsben,

72 Gerevich László és John Herta bölcsészhallgató erdélyi körúton volt.

73 Nagy Lajos és Szilágyi János Veszprémben és Székesfehérvárott megtekintették az ásatásokat, majd tanulmányozták a Komáromi Múzeum római kori kerámiaanyagát.

74 Még 1944-ben is kapott a múzeum kiküldetési lehetőséget: Szilágyi János a salgótarjáni múzeum római kori leleteit,

75 Nagy Lajos pedig az eraviszkusz emlékanyag feldolgozásához az alföldi gyűjteményeket tanulmányozta.

76 Miközben a múzeum végezte terv szerinti, mindennapi munkáját, a politikai helyzet alakulása, a háborús események, az ostromra készülődéssel kapcsolatos rendeletek egyre nagyobb hatással voltak az intézmény életére. 1941. április 6-tól elrendelték a légvédelmi készültséget.

77 Április 7-i rendeletében Szendy Károly polgármester „a rendkívüli helyzetre való tekintettel" felfüggesztette a székesfővárosi alkalmazottak (így a múzeum alkalmazottai) részére a rendes vagy rendkívüli szabadság engedélyezését, a szabadságon levőket pedig visszahívatta. Május 9-én „a rendkívüli helyzet enyhülésére való tekintettel" a fentieket úgy módosította, hogy a szabadság kiadható, de a tartózkodási helyet be kell jelenteni és nem lehet külföldön eltölteni.

78 Április 6-tól a képtárban légoltalmi kirendeltség foglalt helyet, s „a tisztviselők ezzel kapcsolatban inspekciót tartanak". A légvédelmi készültség április 6-i elrendelése miatt április 7-én bizonytalan időre bezárták az alig egy hete megnyitott Középkori Kőemléktárat a Halászbástyán.

79 Május 16-án polgármesteri rendelet utasította a hivatalvezetőket, hogy tegyenek javaslatot azokra az alkalmazottakra, akiket 1942-43-ban, háborús veszély vagy háború esetén nélkülözhetetlennek tartanak, s kérik meghagyásukat polgári foglalkozásukban. Nagy Lajos a felterjesztésében saját személyén túl Szilágyi János és Sárdy Brutus irodatiszt, képrestaurátor felmentését javasolta. Négy hónappal később kérte a keleti fronton lévő Bárdy Bélának, az Aquincumi Múzeum altisztjének a felmentését is.

80 Július 28-án Nagy Lajos előterjesztéssel fordult a polgármesterhez: az Aquincumi Múzeum előzetes értesítése nélkül a polgárváros déli részén leventekiképzés céljait szolgáló céllövölde alapozási munkáit kezdték meg, amelynek során értékes római lakóházmaradványok kerültek elő. Ezért olyan építkezési megoldást kér, amely elkerülhetővé teszi e maradványok pusztítását. A leletmentést megkezdték, erre érkezett Némethy tanácsnok válasza: „Az óbudai leventelőtér építésével kapcsolatos régészeti kutatások ügyében felhívjuk a Székesfővárosi Múzeumok t. központi igazgatóját, hogy a lőtér építésének folytatását akadályozó régészeti ásatásokat, illetve kutatásokat a leletek konzerválása és megfelelő biztosítása 280