Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

FORRÁS - Kókay György: Dokumentumok a budai vár 1945. évi ostromáról 221-249

Más kiutat a részleges, de egyúttal végleges felbomlásból nem látok, mint egy oly általános parancs kiadását, mely a harc beszüntetését egységesen rendeli el és ezáltal úgy a fegyverbecsület, mint a fegyelem teljes mértékben megőrizhető lenne. Vitéz Lehoczky Lajos pa [ezredes.] JEGYZŐKÖNYV

49 Felvettük Budapesten, a várpalotában, 1946. évi január hó 18., 19. és 20-án. Tárgy: A Magyar Szent Korona tulajdonát képező budai várpalotában és melléképületeiben, valamint tartozéképületeiben a háborús események következtében okozott épületkárok megállapítása. Jelen vannak: az Országos Építésügyi Kormánybiztosság és Budapest Székesfőváros Közmunkák Tanácsának képviseletében Jankó Gyula min. tan., Pogány Frigyes főmérnök, Hermány Géza műsz. tanácsos, Budapest Székesfőváros Tűzoltó-főparancsnoksága kiküldöttje, Szilágyi Miklós alparancsnok, a Kabinetiroda felszámolóhivatala kiküldetésében Szabó László várkapitány. Szabó László várkapitány előadja, hogy a Magyar Központi Statisztikai Hivatal 2572/1945. szám alatti felhívásában foglaltaknak megfelelő kárfelvétel folyamatban van. A Magyar Szent Korona tulajdonát képező budai Várpalota és egyes tartozéképületei a Műemlékek Országos Bizottsága által nyilvántartott műemléknek nyilvánított épületek, és mint ilyenek a kulturális javakban előállott károkat összeíró bizottság munkakörébe tartoznak, amely bizottság ezekre vonatkozólag úgy döntött, hogy az ezekben okozott háborús károk általános összefoglaló leírását és a károk kulturális jelentőségének kidomborítását tartja elsősorban fontosnak. Ezzel szemben f. hó 15-én a Magyar Pénzügyminisztérium megbízottjával, Szigethy Gyula osztályfőnökkel, Ghimessy László és Supka Ervin osztálytanácsosokkal, a Magyar Statisztikai Hivatal képviselőivel folytatott tájékoztató megbeszélés alkalmával megállapítást nyert az a követelmény, hogy elengedhetetlenül szükséges az épületeket ért károk részletes összegszerű felvétele és megállapítása is, a károkozás körülményeinek megfelelő csoportosításban. Ezen kárt felvevő munka keresztülvitele szakértőkből álló bizottság útján biztosítható, miért is ezen bizottság a mai napra helyszíni szemlére összehívatott. Fenti megbízottakból álló bizottság a károkat felvevő munka programját és módszerét általánosságban megvitatta és egyhangú határozattal megállapodott a munka alábbi módozataiban. A várpalota épületének értékelése a beépített légköbméter alapján történjék olyan módon, hogy a palota különlegesebb szerkezeteinek, de legegyszerűbb kiviteli módozatainak, belső falvakolatok, vakolt homlokzatfelületek és az egyszerűbb belső kiképzések tekintetbe vételével és az 1938. évben kialakult árviszonyok szerint... pengőben megállapított légköbméter-egységár alapján kiszámított értékhez hozzáadassanak még mint különösen jelentékeny értéktöbbletet képviselő tényezők: a) a tetőszerkezetek és fedélhéjazatok b) a gazdagabb padlóburkolatok c) mennyezetkiképzések d) oldalfalburkolatok e) figurális díszítő szobrászmunkák és f) faragottkőhomlokzat-kiképzések felülfizetési értékei is olyan mértékben, amely mérték a palotát, az általánosan ismert legelső rangú kivitel szerint épült épületekkel szemben is, megkülönböztetett értékűvé teszi. Ezen különlegesebb értéket képviselő munkacsoportok részleteit és részletértékeit a jegyzőkönyv mellékletét képező kimutatás foglalja magában. A háborús események okozta károk megállapítása becslés alapján történik. Tekintettel arra, hogy a károk az épületet nem egyenlő mértékben rongálták meg, az épület a szenvedett károknak megfelelően 4 csoportba osztandó, és ezen csoportok kárarányai 85, 65, 45 és 25%-ban állapíttatnak meg. Az épületet ért károsodás felosztását a jegyzőkönyvhöz mellékelt vázlat szemlélteti. A tényleges károk megálla245