Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

FORRÁS - Kókay György: Dokumentumok a budai vár 1945. évi ostromáról 221-249

3-án de tüzes födémgerendák eltávolításán és oltásán dolgoztak. A mindent elpusztító, hatalmas tűz elterjedését [sic!] és eredményes oltását csak kellő mennyiségű (cca. 2 ciszterna) oltóvíz segítségével lehetett volna elérni, de a teljes vízhiány miatt az elemi csapással szemben mindenki tehetetlennek érezte magát. Vitéz Baja István s. k. Várhegyi József szobafelvigyázó, szakaltiszt: A 29-én kitört tűz (segédhivatal felett) hamar kialudt. 30-án a nagy bombatámadás után, cca. 6 óra tájban kigyulladt a déli szárny 45 sarok manzárdtetőzete. Sípossal és Maradaval 46 a helyszínre sietett, de a német őrszemek a robbantásra való hivatkozással a tűz megközelítését megakadályozták. Este 1/2 9 óra tájban ez a tűz újra nagyobb erővel támadt fel, és az a benyomása volt, hogy a tűz az I. emeletről terjed és hatalmasodik el Erre vonatkozólag Lorenz Károly­nak megjegyzést is tett. Ezt a tüzet már a katonák és tűzoltók sem tudták oltani, mivel a tűz tartama alatt állandó bomba- és aknatűz veszélyeztette a Várat. A kápolnapadlás újrafellángolása alkalmával lapátokat, szerszámokat adott ki, de az oltásban nem vehettek részt, csak készenlétben várakoztak. A déli szárny dunai részének égéséről közelebbit nem tud, mivel az előző nap este újra erősödő epe­rohama tehetetlenné tette. Észlelése szerint a déli szárny tüze olyan hatalmas és ellenállást nem ismerő módon terjedt és hatal­masodott el, hogy az épületrészben lévő nagy hőség és a zuhanó, égő gerendák, valamint az állandó el­lenséges belövés veszélye ingóságok, műtárgyak elszállítását, de még az épületrész megközelítését is le­hetetlenné tette. A tűz oltása, megközelítése, mozgatható tárgyak továbbvitele és mentése az említett életveszély ál­landósága miatt emberileg nem volt lehetséges. Várhegyi József s. k. Lorenz Károly egyházfi: Tevékenyen csak a kápolna feletti tűz eloltásán dolgozott. Bontási munkákon dolgoztak, a templom­térbe hurcoltak mindent, de az oltáson magán tulajdonképpen, a robbantási műveletekre való hivatko­zással elhangzott tiltó rendelkezések folytán, nem vehettek részt. A déli szárny dunai oldalának tüzét a nagyudvarból figyelte. Feltűnő és megmagyarázhatatlan körül­ménynek tetszett fel előtte, hogy a trónteremnek 47 2 déli oldalon lévő ablakából és az utána következő teremből az ablakon keresztül falburkolatok nagy kicsapódó lánggal égtek. De a fölötte lévő III. emelet és tetőzet nem állott tűzben. A tetőzet csak jóval később állott lángokban. Lorenz Károly s. k. Cselovszky József segédtűzoltó: 29-én este jelentést kaptak a segédhivatal feletti tetőtűzről, melyet eloltottak. A kápolna feletti tűz­nél csak a tűz továbbterjedésének megakadályozásán dolgozhattak, ingóságok, bútorok eltávolítását vé­gezték. A déli szárny tüzének eloltásán és elfojtásán úgyszólván 3 éjen át dolgoztak. Német parnokok a rob­bantásra való hivatkozással a tűz megközelítését tiltották. Csupán kézi szerszámokkal, kapa, csákány, lapát, baltákkal rendelkeztek, csak puttonyfecskendőjük volt, de vizük nem volt, hónak a padlózatra való szórásával igyekeztek a tűz terjedését megakadályozni. Véleménye szerint a gyújtóbombák okozták a tüzet. Ajtóborítások és falburkolások égése terjesztet­te a tüzet. A tűz terjedését és elhatalmasodását megakadályozni nem lehetett. Eredményes tűzoltáshoz és a tűznek elszigeteléséhez korlátlan mennyiségű vízre lett volna szükség. 240

Next

/
Thumbnails
Contents