Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

FORRÁS - Kókay György: Dokumentumok a budai vár 1945. évi ostromáról 221-249

DOKUMENTUMOK A BUDAI VÁR 1945. ÉVI OSTROMÁRÓL KÖZZÉTESZI: KÓKAYGYÖRGY A budai Vár azon műemlékek közé tartozik, amelyek a második világháborúban rendkívül nagy mértékben sérültek. A helyreállítással több munka is foglalkozik, de a pusztulás folyamatáról nem sokat tudunk. Az alábbi közleményben e pusztulás tragikus történetének néhány forrását kívánjuk közreadni. A források - Szabó László várkapitány napi feljegyzései - a budai Vár ostromának 1945. január 8-tól február 8-ig terjedő időszakából származnak, amelyeket néhány egyéb dokumentummal egészítettünk ki ugyanebből az időből. Elöljáróban Szabó László várkapitányról kell megemlékeznünk néhány adat erejéig. Szabó László 1889-ben Rónaszéken született. 1929.-ben a Királyi Várkapitányság főmérnöki beosztását töltötte be.

1

1935ben műszaki tanácsos

2 lett, majd 1940-ben Királyi Várkapitánynak nevezték ki a nyugalomba vonult dr. Miklay József helyére. Várkapitányi beosztásában egyben a Királyi Vár légoltalmi parancsnoki feladatait is ellátta, amely elsősorban a légoltalmi szervezet felkészítésére és a Királyi Palota óvóhelyeinek kiépítésére irányult. 1943. december 31-én nyerte el a kormányfőtanácsosi címet.

3 A várkapitányság megszűnése után

4 a Miniszterelnökség Kabinetirodát Felszámoló Hivatalának kiküldöttjeként közreműködött a budai Várpalota háborús épületkárainak megállapítására létrehozott országos bizottság munkájában.

5

1949-től a FŐTI, majd a KÖZTI szerződéses alkalmazottjaként Gerő László közvetlen munkatársa

6 volt a budai Várpalota első helyreállítási terveinek kidolgozásánál. Gerő László A helyreállított budai Vár című művének bevezetőjében

7 a budai Vár 1945. évi ostromáról így ír: „A második világháborúban 1944 karácsonyán a szovjet hadsereg által körülzárt városban a német sereg mintegy 30 ezer főnyi része a budai volt Királyi Palota alatti pincékben, tankegységei a budai alagútban keresett menedéket és tartotta magát a főváros elestéig. Ezért az állandó bombázásnak - kisebb méretű, főleg gyújtóbombákkal - a budai Várpalota együttese nagymértékben ki volt téve ... E pusztulást korábbi könyvünkben

8 részletesen leírtuk Szabó László építész, egykori várkapitány pontos feljegyzései alapján." Az újjáépült Budavári Palota című monográfia

9 szerkesztésénél végzett levéltári kutatásaim azt bizonyítják, hogy Szabó Lászlónak - pótolhatatlan helyi ismeretei révén és Gerő László közvetlen munkatársaként - az újjáépítés első terveinek elkészítésénél is meghatározó szerepe volt.

10 A levéltári iratok tanúsága szerint ugyanis nevéhez fűződnek többek között: - a budai Vár 1945. évi ostromának időszakából és az ostrom helyszínéről származó - ez ideig egyedülálló forrásanyagot képező - napi feljegyzései és a Királyi Vár égésének körülményeiről, valamint az azzal kapcsolatos oltási és mentési munkálatokról készített jegyzőkönyve," - az ostromot követően a budai Várpalota és melléképületei háborús épületkárainak részletes felmérése, valamint az épületkárok megállapításához alapul szolgáló vázlat

12 elkészítése, továbbá - a várpalota elpusztult tervanyagának pótlása

13 és az ingó vagyontárgyaival kapcsolatos részletes leltárak összeállítása.

14 Ezek a Magyar Országos Levéltár őrzésében fennmaradt dokumentumok jelenleg az egyedüli forrásanyagai a budai Vár 1945-ös ostromának és az ostrom következményeinek. Szabó László napi feljegyzései és különösen a műszaki mentési munkákról készített jegyzőkönyve ennek a helyzetnek hiteles megörökítése, egyben a második világháború magyar légoltalmának is egyedülálló forrásanyaga. Történelmi értékét elsősorban az határozza meg, hogy a Budapest ostromáról fennmaradt egyéb hivatalos iratok - mint például az 1. hadtest helyzetjelentései

15 és a 10. honvéd-gyaloghadosztály naplója

16 - a Királyi Vár sorsáról egyáltalán nem tesznek említést. A Királyi Vár területe az ostrom időszakában ugyanis külön parancsnokság alatt a várnegyed egyéb területeitől szigorúan el volt különítve, ahol a belépést és a benntartózkodást is magyar és német nyelvű külön engedélyhez kötötték." E szigorú elkülönülést elsősorban a „Budapest Erőd" e területen jelen lévő fő vezetési pontja indokolta. így érthető, hogy az ostrom utolsó napjaiban a várpalota területét - amint azt a 2. Ukrán Front alárendeltségébe tartozó „Budapesti csoport" egyik térképvázlata is tanúsítja'

8 - külön ostromgyűrű vette körül. Jelen közlemény a napi feljegyzések - pro domók - eddig nem ismert anyagának bemutatására vállalkozik, amelyek az ostrom legkritikusabb napjait elevenítik meg. Azt az időszakot, amikor a katonai alakulatokkal, polgári személyekkel és sebesültekkel túlzsúfolt és öt parancsnokság (a német katonai, az SS- és kórházparancsnokság, valamint a magyar katonai és csendőrparancsnokság) intézkedései alatt álló Királyi Várpalota" a legsúlyosabb megpróbáltatásokat élte át 221