Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

FORRÁS - Földes Emília: A fővárosi mecenatúra egy fejezete 211-220

Befejezésül még egy tévedést szeretnék eloszlatni. A szakirodalomban több szerző is megjegyzi, hogy a képet a főváros a pesti Új Városháza számára rendelte. Az adat Szilágyi Sándor könyvéből származik, s rá hivatkozva közölte a Vasárnapi Újság is.

84 Az áttekintett dokumentumokban erre utaló megjegyzést azonban nem találtam. A kép valószínűleg nem került a városházára. Legfeljebb igen rövid ideig. A müncheni kölcsönzést követően ugyanis, 1898. márciusában a Zerge utcai reáliskola díszterme melletti mintázóteremben helyezték el.

85

1905-ben leltározták be a Fővárosi Múzeum leltárkönyvébe 1252. szám alatt, származási helyeként ugyanazt a címet jelölték meg. A múzeum 1907-ben nyíló kiállításán pedig bemutatták.

86 A múzeumról készült fotó tanúsága szerint 1912-ben is még ott volt. Feltételezésem szerint 1933-ig ott is maradt, mivel a múzeumi kiállítást nem rendezték újra. A leltárkönyvi bejegyzés szerint a Fővárosi Képtár megalakulását követően a festményt átadták. A városligeti épületből átszállították a Károlyi-palotába, majd újraleltározták 2867. szám alatt. A Fővárosi Képtár megnyitásakor a képzőművészeti kiállítás nyitódarabja volt, a palota lépcsősorának pihenőjében.

87 A főváros képzőművészeti gyűjteményének államosításakor természetesen ez a kép is állami tulajdonba került. Napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. 88 JEGYZETEK 1. A dokumentumok közül néhányat már korábban publikáltak. Első közlésükre a jegyzetekben utalok. 2. A Fővárosi Képzőművészeti Bizottság vagy Bizottmány a fővárosi közgyűlés által a tanács mellé kiküldött állandó bizottság. Feladata a hazai képzőművészetek ügyét figyelemmel kísérni és a szükséges intézkedésekre a törvényhatóság figyelmét felTíívni; továbbá a képzőművészetek támogatására megszavazott összeg legcélszerűbb felhasználásáról - a tanáccsal egyetértésben - gondoskodni. Elnöke az I. alpolgármester, alelnöke a mindenkori illetékes ügyosztály vezetője, jegyzője ugyanezen ügyosztály jegyzője. Tagjait - 10 fő - a törvényhatósági bizottság kebeléből választották. A bizottságnak jogában állt magát esetről esetre, avagy állandó szakértőkkel kiegészíteni. 1880-tól 1912-ig működött. 3. A festményt a szakirodalomban különböző címen említik. Cikkemben az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának A magyarországi művészet története című sorozatában megjelent Magyar Művészet 1890-1919 című kötetben szereplő címet használom. 4. A Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1884-ben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 14. kgy. sz. 5. GÁRDONYI Albert: Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből (1873-1923). Budapest, 1925. 63-64. 6. Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1883-ban tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei. 320. kgy. sz. 7. Tanács=Budapest Főváros Tanácsa. A fővárosi önkormányzat végrehajtó hatalmat gyakorló testülete. 8. A Bizottság előterjesztését nem sikerült megtalálnom, ami a szokottnál is sajnálatosabb, mivel Gárdonyi könyvében (1. 5. jegyzet) ezt a mondatot idézi: „... azon eseményről [ti Buda visszafoglalásáról] egy nagyobb történeti képet készíttetni". Az idézet alapvetően ellentmond a néhány nappal később elfogadott közgyűlési határozatnak, mivel a Képzőművészeti Bizottság egy évvel későbbi véleményét tükrözi. 9. Gárdonyi (1. 5. jegyzet) a közgyűlés időpontját tévesen közli. A tervezetet nem január 7-én, hanem január 9-én fogadták el (1. 4. jegyzet). 10. L. 4. jegyzet. 11. L. 4. jegyzet. 12. BFL. IV. 1403. m. 48/1894 cs. Ügyiratszám nélkül.13. Benczúr a legelismertebb festők egyike volt. Több jelentős történelmi művét már megfestette, például a Hunyadi László búcsúját (1867), a II. Rákóczi Ferenc elfogatását (1869) és a Szent István megkeresztelése (Vajk megkeresztelése) (1875) című művét. Ez utóbbi vázlatával nyerte el az 1869-es állami történeti képpályázat első díját. 1883-tól a Mesteriskola igazgatója volt. 14. BFL. IV. 1403. m. 48/1894 es., 31/85/1. alp. 85. 15. Uo. 16. BFL. IV. 1403. m. 48/1894 cs., 39/1885/1. alp. (Publikálva 1. HOMÉR Lajos: Benczúr Gyula -A Budapesti Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 57. Budapest, 1938. 52. 17. Uo. 18. Uo. 19. Uo. 20. BFL. IV. 1403. m. 48/1894 cs. Ügyiratszám nélkül 21. BFL. IV. 1403. m. 69/1896 es., 42585/885/III. 22. Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottsága 1885. évi közgyűlési jegyzőkönyvei. 951. kgy. sz. 218