Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

KÖZLEMÉNY - Létay Miklós: Az óbudai Szentháromság szoborcsoport 187-201

Xavéri Szent Ferenc alatti konzol tekercsszerû vége, a középső obeliszk oszlopfője, letört a Szűz Mária feletti korona fele, elgörbült a csúcson lévő kereszt teteje. 1948-ban folytatódott az Árpád híd építése, majd 1950. november 7-én megnyitották a forgalom előtt. A hídfő környékének rendezésére nem került sor, ennek köszönhetően a Szentháromság-szoborcsoport továbbra is háborítatlanul állt a híd lejáratának északi oldala mellett. A szakirodalomban olvasható téves datálásokkal (1940-es évek, 1950 stb.) ellentétben valójában 1956-ban bontották le, mégpedig teljesen indokolatlanul. A hét szobor és a szétszedett kerítés, talapzat és oszlop darabjai a közeli Zichy-kastély udvarába kerültek, és ettől kezdve ott hevertek gazdátlanul. Bontási jegyzőkönyv vagy valamiféle más dokumentáció nem készült, mert egyrészt ez akkor nem volt kötelező, másrészt nem volt hivatalos szerv, amely az ilyen jellegű munkákat felügyelte volna. A Budapesti Műemléki Felügyelőség csak egy évvel később, 1957-ben alakult meg. 1959-ben a szobrok a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályára, a Kiscelli Múzeumba kerültek. A bontott köveket az évek során ismeretlen személyek lassan széthordták a Zichy kastély kerítetlen udvaráról. A

III. kerületi tanács közreműködésével egyes darabok a csillaghegyi Fodros utcai általános iskola udvarán kerültek beépítésre. A síbbrok és domborművek elhelyezkedése. Silvester Csaba rajzai 1. Szentháromság 2. Szűz Mária 3. Szent Rozália (dombormű) 4. Xavéri Szent Ferenc 5. Jó pásztor (dombormű) 6. Szent Flórián 7. A bűnbánó Dávid (dombormű) 8. Bonoméi Károly 9. Szent Sebestyén 10. Valois Szent Félix 11. Szent Rókus