Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

alapján került az üzem élére."

9 Ekkor már a cég az ún. „közös vállalatok" sorába tartozott. Tény volt, hogy ezen vállalatoknál „... a tőkeérdekeltség-vállalás ekkor megvalósult formája még nem különbözött a hagyományos tőkés érdekeltségi rendszerektől, és a Szovjetunió részéről a hagyományos tőkés módszerek használatát jelentette". Továbbá az ilyen cégek „.. .sajátos jogi-gazdasági helyzetet élveztek ... "

12

° 1948. február 24-én alapszabály-módosító közgyűlésre került sor. Egyelőre nem ismert, hogy az eddig érvényben lévő alapszabály hogyan és milyen formában került módosításra. Újabb cégbírósági bejegyzésre került sor 1948. március 31-én. Ezen bejegyzés alapján Mihail (Mihály) Klimov, a Podjomnyik Szovjet Állami Gépipari Rt. vezető beosztásban levő tisztviselője lett a cég vezérigazgatója. Igazgatósági tagok lettek továbbá Leonyid Garkovik volt vezérigazgató, Vaszilij Ruszanov mérnök és Bálint Vagornij,

121 Figyelemre méltó, hogy a céget a már említett „... sajátos jogi-gazdasági helyzetet..." élvező státusa miatt 1948. április-május folyamán a fennálló rendelkezések ellenére nem államosították, hanem csupán a magyar részvényesek tulajdoni hányada került államosításra. így továbbra is szovjet irányítással és többségében szovjet igazgatósági tagok vezetésével folytatta ipari tevékenységét a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. A cégbírósági iratokban egy 1948. augusztus 28-án történt bejegyzés arról tanúskodik, hogy Dömötör István társasági tisztviselő igazgató lett.

122 1949 elején a Magyar Repülőgépszerelvény gyár Rt. legfelsőbb vezetésében újabb változás következett be Ugyanis Alexander Kurmazenko osztályvezetőt mint társasági tisztviselőt a cég igazgatójává választották.

123 A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. történetéről a Magyarországi Szovjet Javakat Kezelő Hivatal tevékenységének időszakából szinte semmi adat sincs. Ezért bír különleges értékkel az 1949. június 28-i „Közgyűlési Jegyzőkönyv". Ebből az iratból sok minden megtudható, amely a vállalat jogi helyzetét, állapotát jellemezte. A közgyűlésen jelen voltak: „...Magyar Államkincstár részvényes, mint 1948. évi XXV. te. 3. § értelmében állami tulajdonba vett részvények - amelyek feltehetőleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál voltak letéve - tulajdonosa képviseletében: Hajnal György előadó, (88 részvény), Szovjetunió kormánya részvényes képviseletében: Szolovjev György (400 részvény), Garkovik Leonid (40 részvény), Scsedrin Jenő (132 részvény), Kurmazenko Sándor (40 részvény), összesen: 1200 részvény. Jelen vannak még: Nógrádi Gyula, Kálmán József, Klimov Mihály és Grusin Péter igazgatósági tagok. Jelenlévők egyhangú felkérésére Szolovjev György úr a közgyűlés elnöki székét elfoglalja. Elnök megállapítja, hogy a ... felsoroltak az egész alaptőke képviseletében megjelentek és ekképp a közgyűlés az alapszabályok szerint határozatképes. Elnök bejelenti, hogy dr. Szívós István és Bezuglij Vladimir igazgatósági tagok lemondtak, a felügyelőbizottság megbízatása pedig lejárt. A közgyűlés a lemondásokat egyhangú határozattal elfogadja. Elnök javaslatára a közgyűlés egyhangú határozattal az igazgatóság tagjaivá az alapszabály szerinti hátralevő 2. évre Kurmazenko Sándor és Hajnal György urakat, felügyelőbizottság tagjaivá pedig az alapszabály szerinti egy évre Scsedrin Jenő, Uvarov Vaszil, Noszov Makar, Gadó Ottó, Adler Vilmos urakat megválasztja. Több tárgy nem lévén elnök a közgyűlést berekeszti."

124 Egyértelműen nyilvánvaló az előzőekben idézett közgyűlési jegyzőkönyvből, hogy a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. 1200 db részvényből 612 db, tehát a részvények többsége a Szovjetunió kormányát képviselő szovjet állampolgárságú egyének kezében összpontosult. így már a részvények többsége miatt is a cég vezetésében és irányításában a szovjet katonai gazdasági vezetők elvárásai és elképzelései érvényesültek elsődlegesen. Megjegyzendő, hogy ezen állapot az üzemnél már 1947 március-áprilisban megkezdődött. 1949. október 13-án a cégbíróságnál bejegyzésre került Jakov Senyajev vezérigazgató-cégvezető igazgatósági tagsága és egyben cégjegyzési jogosultsága is.

125 1949 decemberére a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. teljesen elsorvadt. Munkásainak létszáma 49 főre apadt. Egy 1949. decem177