Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

21-i Ujabb engedmények a 2 kg-os bombaszárny gyártásánál és átvételénél című irat. Ez kimondta, hogy az ejtőpróbánál a bombatestet nem kell a bombaszárnyba belehelyezni, mert az „az ejtésnél a bombaszárnyat eldeformálja". Csupán az átvétel előtt kell kipróbálni a bombaszárnyat, mégpedig úgy, hogy a bomba behelyezése után az összezárt bombaszárnyba a bombának „könnyen el kell fordulnia".

87 Nem ismert, hogy a megrendelt 200 000 db 43 M jelzésű bombaszárnyból mennyi készült el. Egy bizonyos, hogy e mennyiség csekély töredéke készülhetett csak el, minthogy 1944. november 15-én a HM Repülőipari Kormánybiztossága elrendelte a Magyar Repülőgépszerelvény-gyár Rt. kitelepítését Németországba. Ezzel 1944. november második felében megkezdődött a cég nemcsak a Budafok Diósárokba települt üzemében, hanem a Reitter Ferenc utca 132-138. sz. alatti gyártelepén is a szerszámgépek leszerelése és szállításra való előkészítése. Ezzel párhuzamosan úgy a Diósárokból, mint a Reitter Ferenc utcai gyártelepről megindult a cég nyersanyagkészletének, félgyártmányainak elszállítása. Végeredményben kiszállításra került Németországba a Budafok-Diósárok üzemrészből 61 db, a Reitter Ferenc utca 132-138. telepről 75 db korszerű szerszámgép, amelyek ebben az időben az ún. „csúcstechnológiát" képviselték. Végezetül meg kell említeni, hogy 1944 novemberében a kitelepítés elrendelésének időpontja körül a Haditechnikai Intézet által szerkesztett ún. „buzogány" reaktív páncéltörő rakéta egyes alkatrészeinek gyártásában is részt vett a cég a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. megbízása alapján.

88 A gyári iratanyag hiányossága miatt az üzemnek 1942-1944 vége között végzett munkájáról, valamint gyártmányairól teljes képet kialakítani nem lehetett. MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, VALAMINT A MUNKABÉREK ALAKULÁSA 1942-1944 Már 1941-ben, a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rt. megalakítását követően a cég vezetősége azonnal megkezdte a szakmunkások toborzását. Régi gyári dolgozókkal folytatott beszélgetés alapján egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy a toborzásban illetékesek „nagy reklámot csaptak ez ügyben".

89 Ez a „reklám" kiemelt fizetést ígért többéves magas szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereknek. Nyilvánvaló volt, hogy a Németországból behozott igen korszerű s a „legmodernebb" technológiát képviselő szerszámgépek kezelését csak kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező szakmunkásokra lehetett bízni. A „nagy reklám" meg is tette a hatását. Ugyanis igen sok cégtől, gyárból, vállalattól jöttek szakmunkások, így többek között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. szerszámműhelyéből, a Telefongyárból stb. Sőt a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. idomszerüzeméből is három igen jó szakmai felkészültségű szakmunkás jött el 1941 nyarán. Bódis Károly marós, Komáromi Lajos marós és Sinka Károly esztergályos. Sinka Károly 1942 nyarán a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rt. Reitter Ferenc utca 132-138. sz. alatti gyártelepén már segédművezetőként dolgozott.

90 1942 második felében, az üzem termelésének teljes beindulása után a gyár dolgozói három műszakban végezték munkájukat. Egy műszak nyolcórás munkaidőt jelentett. 1943 második felében a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rtnél a régi gyári dolgozók közlése alapján „... egy szakmunkásnak egyheti bére 180 és 200 pengő között volt."

91 Ez azt jelentette, hogy 30 és 33,33 pengő közötti bért kaptak egynapi munkáért. Kiszámítható ebből, hogy egy szakmunkás órabére 3,75 és 4,17 pengő között ingadozott. Ez igen magas szakmunkásfizetést jelentett. Összehasonlításul: a Dunai Repülőgépgyár Rt. karterüzemében dolgozó esztergályos szakmunkás 2,80 pengő átlagórabérben részesült 1943 októberében. Pedig ezen összeg a Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemeiben egyike volt a legmagasabb szakmunkásfizetéseknek. Átlagban a szakmunkásórabérek 2,20 és 2,40 pengő között ingadoztak.

92 A Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. üzemeiben dolgozó szak- és betanított munkások órabére még alacsonyabb volt. Itt a Dunai Repülőgépgyár Rt. szakmunkásórabéreihez viszonyítva a bérek 40 és 70 fillérrel alacsonyabbak voltak.

93 169