Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

21-i Ujabb engedmények a 2 kg-os bombaszárny gyártásánál és átvételénél című irat. Ez kimondta, hogy az ejtőpróbánál a bombatestet nem kell a bombaszárnyba belehelyezni, mert az „az ejtésnél a bomba­szárnyat eldeformálja". Csupán az átvétel előtt kell kipróbálni a bombaszárnyat, mégpedig úgy, hogy a bomba behelyezése után az összezárt bombaszárnyba a bombának „könnyen el kell fordulnia". 87 Nem ismert, hogy a megrendelt 200 000 db 43 M jelzésű bombaszárnyból mennyi készült el. Egy bizonyos, hogy e mennyiség csekély töredéke készülhetett csak el, minthogy 1944. november 15-én a HM Repülőipari Kormánybiztossága elrendelte a Magyar Repülőgépszerelvény-gyár Rt. kitelepítését Németországba. Ezzel 1944. november második felében megkezdődött a cég nemcsak a Budafok Diós­árokba települt üzemében, hanem a Reitter Ferenc utca 132-138. sz. alatti gyártelepén is a szerszámgé­pek leszerelése és szállításra való előkészítése. Ezzel párhuzamosan úgy a Diósárokból, mint a Reitter Ferenc utcai gyártelepről megindult a cég nyersanyagkészletének, félgyártmányainak elszállítása. Vég­eredményben kiszállításra került Németországba a Budafok-Diósárok üzemrészből 61 db, a Reitter Fe­renc utca 132-138. telepről 75 db korszerű szerszámgép, amelyek ebben az időben az ún. „csúcstechno­lógiát" képviselték. Végezetül meg kell említeni, hogy 1944 novemberében a kitelepítés elrendelésének időpontja körül a Haditechnikai Intézet által szerkesztett ún. „buzogány" reaktív páncéltörő rakéta egyes alkatrészeinek gyártásában is részt vett a cég a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. megbízása alapján. 88 A gyári iratanyag hiányossága miatt az üzemnek 1942-1944 vége között végzett munkájáról, vala­mint gyártmányairól teljes képet kialakítani nem lehetett. MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, VALAMINT A MUNKABÉREK ALAKULÁSA 1942-1944 Már 1941-ben, a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rt. megalakítását követően a cég vezetősége azon­nal megkezdte a szakmunkások toborzását. Régi gyári dolgozókkal folytatott beszélgetés alapján egyön­tetű vélemény alakult ki arról, hogy a toborzásban illetékesek „nagy reklámot csaptak ez ügyben". 89 Ez a „reklám" kiemelt fizetést ígért többéves magas szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereknek. Nyilvánvaló volt, hogy a Németországból behozott igen korszerű s a „legmodernebb" technológiát kép­viselő szerszámgépek kezelését csak kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező szakmunkásokra lehetett bízni. A „nagy reklám" meg is tette a hatását. Ugyanis igen sok cégtől, gyárból, vállalattól jöttek szakmun­kások, így többek között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. szerszámműhelyéből, a Telefon­gyárból stb. Sőt a Weiss Manfred Acél- és Fémművei Rt. idomszerüzeméből is három igen jó szakmai felkészültségű szakmunkás jött el 1941 nyarán. Bódis Károly marós, Komáromi Lajos marós és Sinka Károly esztergályos. Sinka Károly 1942 nyarán a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rt. Reitter Ferenc utca 132-138. sz. alatti gyártelepén már segédművezetőként dolgozott. 90 1942 második felében, az üzem termelésének teljes beindulása után a gyár dolgozói három műszak­ban végezték munkájukat. Egy műszak nyolcórás munkaidőt jelentett. 1943 második felében a Magyar Repülogépszerelvénygyár Rtnél a régi gyári dolgozók közlése alapján „... egy szakmunkásnak egyheti bére 180 és 200 pengő között volt." 91 Ez azt jelentette, hogy 30 és 33,33 pengő közötti bért kaptak egy­napi munkáért. Kiszámítható ebből, hogy egy szakmunkás órabére 3,75 és 4,17 pengő között ingadozott. Ez igen magas szakmunkásfizetést jelentett. Összehasonlításul: a Dunai Repülőgépgyár Rt. karterüzemé­ben dolgozó esztergályos szakmunkás 2,80 pengő átlagórabérben részesült 1943 októberében. Pedig ezen összeg a Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemeiben egyike volt a legmagasabb szakmunkásfizetéseknek. Átlagban a szakmunkásórabérek 2,20 és 2,40 pengő között ingadoztak. 92 A Weiss Manfred Acél- és Fém­művei Rt. üzemeiben dolgozó szak- és betanított munkások órabére még alacsonyabb volt. Itt a Dunai Repülőgépgyár Rt. szakmunkásórabéreihez viszonyítva a bérek 40 és 70 fillérrel alacsonyabbak voltak. 93 169

Next

/
Thumbnails
Contents