Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

1941. március végén-április elején a HM jóváhagyásával és támogatásával a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, valamint a vitéz Gira és Becsey Fémárugyár közkereseti társaság és a müncheni Uher & Co Gesellschaft für Apparatebau egy új magyarországi részvénytársaság alapítását határozta el. Az alakuló közgyűlést 1941. április 21-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üléstermében tartották. Majd pár nap múlva, 1941. április 24-én még egy úgynevezett pót alakuló közgyűlést is tartottak. Ezen elfogadták és jóváhagyták a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. alapszabályát.

35 Az alapszabály 1. § kimondta, hogy a társaság cége magyarul: Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt., németül: Ungarische Flugzeugsmontagefabrik Aktiengesellschaft. A társaság székhelye Budapest. A továbbiakban az alapszabály rögzítette a vállalat tárgykörét. Eszerint „... Repülőgépszerelvények, mechanikus és elektromos, valamint hidraulikus készülékek és berendezések, műszerek és azok alkatrészei gyártása és forgalomba hozatala. Műszaki vállalatok képviselete. Az előbbiekben körülírt üzletkörrel rendelkező vállalatok alapítása, ilyen vállalatokban érdekeltségek vállalása. A társaság fióktelepeket is létesíthet."

37 Az alapszabályban rögzítették, hogy a cég határozatlan időre alakult. A társaság alaptőkéje 1 200 000 pengő, amely 1200 darab névre szóló 1000 pengő névértékű részvényre oszlott. Az igazgatóság 3-10 tagból állt. Az alakuló közgyűlés megválasztotta az igazgatóság tagjait. Ez alapján: - Edmund Uher gyáros, elnök-igazgató a müncheni Uher & Co Gesellschaft für Apparatebau tulajdonosa. - Becsey Vilmos gyáros, a vitéz Gira és Becsey Fémárugyár igazgatója és résztulajdonosa. - Dr. Ranódy György ny. minisztériumi osztályfőnök.

38 Minthogy a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt.-nek ekkor még nem volt működő saját gyártelepe, ezért a különféle ügyek intézését a Budapest I., Attila u. 61-63. sz. alatt nyitott központi iroda, az „Uher & Co Gesellschaft für Apparatebau München magyarországi vezérképviselet" végezte. Már a pót alakuló közgyűlést követő második napon a Budapesti Kir. Törvényszék az 1941. április 26-án 43816/5 számú végzésével elrendelte a cégbíróságnál a társas cégek jegyzékébe a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. bejegyzését.

39 A bejegyzést követően 1941. május 5-én a cég vezetősége a HM 14. osztályához kérelmet nyújtott be az állami kedvezmények elnyerése ügyében. Tekintettel arra, hogy az üzem tevékenysége,,... elsőrangú honvédelmi érdek ..."volt, ezért a HM 17/b osztálya,,... 8 esztendős adómentesség megadását ..."javasolta. Ezen tárgyban 1941. június 20-án a pénzügyminiszterhez átirat kíséretében a „... Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. adómentesség iránti kérelmét illetékes elbírálás végett..." pártfogó javaslat kíséretében elküldték.

40 AZ IGAZGATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE 1941. DECEMBER VÉGÉIG Az alakuló közgyűléseket követően már 1941. május második felében újabb közgyűlésre került sor. Ugyanis ezen a közgyűlésen Szendrődy Szilárd és Szászy-Kovách Ernő igazgatósági tagok lettek, így mint részvénytársasági „... tisztviselők e minősége és alapszabályszerű cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett".

41 1941. június 21-én rendkívüli közgyűlésre került sor. Ezen az ülésen az alapszabályok 1. §-ának módosítását határozta el az igazgatóság. A módosítással a társaság német nyelvű cégszövege az eddigi Ungarische Flugzeugmontagefabrik Aktiengesellschaft szövegről Ungarische Flugzeugarmaturenfabrik Aktiengesellschaft cégszövegre változott. Ezen módosítást a Budapesti Kir. Törvényszék 1941. szeptember 6-án 5558 sz. alatt bejegyezte.

42 AHM 1941 nyarán felkérte az igazgatóságot, hogy vitéz Rapaics Dezső ezredes igazgatósági taggá választása iránt intézkedjenek. A Budapesti Kir. Törvényszék 1941. szeptember 6. 4317 sz. alatt elrendelte vitéz Rapaics Dezső ezredes igazgatósági tag „... alapszabályszerű cégjegyzési ..."jogosultságának a cégbíróságnál történő bejegyzését.

43 Végeredményben 1941. december végéig a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. vezetősége és jogi helyzete kialakult. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy mint magyar-német alapítású, repülőgépszerelvényeket gyártó hadiüzem fog az elkövetkező időszakban működni. 161