Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

A MAGYAR REPÜLŐGÉPSZERELVÉNYGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE, 1941-1944 A MAGYAR REPÜLÓGÉPSZERELVÉNYGYÁR RT. MEGALAKÍTÁSA 1941 elején a magyar-német repülőipari államközi szerződést előkészítő megbeszélések megindulásának időszakában, 1941. február 13-án egy ajánlat érkezett a M. Kir. Honvédelmi Minisztérium 14. osztályához. Ennek beküldője Edmund Uher magyar származású gyáros, aki 1931-ben Magyarországot elhagyva Németországban telepedett le, azért, hogy - mint a beadványból kiderül - „... technikai képességeimet az ottani nagyvonalú lehetőségekkel gyümölcsöztessem".

28 Kivándorlása után a német repülőiparban helyezkedett el, majd vállalatot alapított. 1938 körül az RLM felszólította a céget „...a német légiflotta technikai fejlesztésében való közreműködésre ...". Az elkövetkező években a cég üzemei és „konstrukciós irodái" fontos tényezőivé váltak a német repülőiparnak. 1940-ben Uher Ödön gyáros találmányai alapján német állampolgárságot kapott. Sőt 1941-ben az Uher Ödön, vagyis most már az Edmund Uher által vezetett müncheni Uher & Co, Gesellschaft für Apparatebau „... cég betéti társaság ..." részvényeinek 25%-a Villy Messerschmitt repülőgépgyárosnak mint „csendestársának a tulajdonában volt.

29 Uher Ödön beadványában közölte, minthogy Németországban szakmunkásokból igen nagy hiány van, ezért megbízást kapott a német államtól, hogy más országokban keressen lehetőséget a különböző repülőgépszerelvény-megrendelések munkáinak elkészítésére. Ezért „... magyar voltom következtében ezen megbízást Magyarországra kértem és mint ... megbízólevelemből kitűnik, egyelőre 1200 itteni szakmunkás állandó foglalkoztatására kaptam konkrét megbízást".

30 A továbbiakban arra a tényre is felhívta a HM figyelmét, hogy az elektromos és hidraulikus speciális repülőgépszerelvények, amelyek a repülőgépekben különféle szerkezetek meghajtásaihoz szükségesek, többek között leszállólap, légcsavarállító berendezések, automatikus olaj- és hűtővíz-keringtető és szabályozó szerkezetek stb. egy fajtáját sem gyártják Magyarországon. Gyártási módjuk, technológiájuk hazai vonalon teljesen ismeretlen. Ebből fakadóan feladatait abban látta, hogy „... ezen Magyarországon mind ez ideig ismeretlen technikai szakmát meghonosítsam és nagy értékű tapasztalataimat és ezen gyártáshoz szükséges különleges munkagépeket Magyarországra hozva, ezen cikkek gyártását itt megszervezzem".

31 Elképzeléseit két módon kívánta megvalósítani. Először is a megfelelő kisebb-nagyobb magyar cégeknek folytatólagos megrendeléseket kellene kiadni, megfelelő előlegek és az elvégzett munkák utáni folyamatos gyors fizetés alapján. Ezzel még a kisebb cégeket is abba a helyzetbe lehet hozni, hogy hitelek igénybevétele és saját pénzügyi helyzetük megnehezítése nélkül a megrendelt munkát folyamatosan elvégezzék. Másodszor pedig az előbb ismertetett elképzelés megvalósításával párhuzamosan létre kellene hozni egy „... tiszta magyar jellegű részvénytársaságot ...", amely miden tekintetben mintaszerű gyártelepet létesítene és a Németországból behozott legmodernebb munkagépekkel szerelné fel. Az ily módon létrehozott magyar részvénytársaság kapná az RLM-től a megrendeléseket és ennek a cégnek felelőssége és ellenőrzése mellett lennének a munkák a magyar ipari vállalatok között szétosztva, valamint részben saját gyártásban előállítva.

32 A második variáció alapján létesítendő új gyár hozzávetőlegesen 400-600 fős munkáslétszámmal üzemelne. Az új gyár felszerelésére a német állam 560 000 márka értékű legmodernebb szerszámgépek rövid határidőre történő kivitelét engedélyezte. Az alapítandó új gyár felszerelését tekintve az elsők közé emelkedne, sőt speciális berendezése folytán egyedülálló lenne, szögezte le Uher Ödön.

33 Ezenfelül további 500 000 RM összeg transzferálására is engedélyt kapott a létrehozandó új vállalat mielőbbi beindítására. A terv keresztülvitelére Uher Ödön a következő ajánlatot tette a HM-nek. - Először, „... részvénytársaságot alapítok egyelőre 150 000 pengő alaptőkével, mely rövid idő múlva 600 000 pengőre emeltetik". 159