Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Kováts Lajos: A Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. története 1941-1950 153-183

német légierő részére 500 db Junkers Ju 87 típusú zuhanóbombázót és 1000-1500 db Junkers Jumo 211 típusú repülőgépmotort rendel Magyarországon.

16 A sárkányok közül 1 db-ot 1941 decemberében, 243 db-ot 1942 végéig kellett volna leszállítani. A motorokból 9 db-ot 1941 végéig, 92 db-ot 1942. október hóig, ettől az időponttól pedig havonta 100 dbot terveztek gyártani. Itt a szükséges terület 23 000 négyzetméter, a munkáslétszám 3500 fő, a munkagépszükséglet 1000 db különféle eszterga-, maró- és fúrógép.

17 Mivel ilyen nagy mennyiségű repülőgépsárkány és repülőgépmotor gyártása került szóba, szükségszerűvé vált, hogy az ezekhez való műszereket, felszereléseket, tartozékokat, alkatrészeket hazai üzemek állítsák elő. így például a futóművek gumiabroncsainak legyártására a W. M. Repülőgép- és Motorgyár Rt. még 1940-ben megbízást is adott a Magyar Ruggyantagyárnak, a Danuvia Rt. pedig a géptípus fegyverzetének elkészítésére kapott megbízást. 1941 februárjában a Marx és Mérei céget bízták meg a repülőgépsárkányok fedélzeti műszereinek (táviránytű, magasságmérő stb.) gyártásával.

18 E tárgyalások időszaka alatt, 1941. február 18-án a HM „A" tanácstermében „haderőfejlesztéssel kapcsolatos értekezlet"-et tartottak. Az értekezleten a honvédelmi miniszter a hadrendfejlesztés négy irányát határozta meg, melyből kettő a légierő fejlesztésére vonatkozott. Ennek alapján első helyre a „légierők mennyiségi és minőségi fejlesztése", a harmadik helyre pedig az „ellenséges légierők elleni védekezés" került. Az egész fejlesztés anyagi és személyi végrehajtását úgy kellett megoldani, hogy az „1943. évben legkésőbb befejezést nyerjen".

19 Az értekezlet résztvevői leszögezték, hogy a legfontosabb harci repülőgépek, éspedig a zuhanóbombázó, valamint a vadászgépek hazai gyártását minél hamarabb minden eszközzel meg kell kezdeni közös gyártás révén, német segítséggel. A Junkers Ju 87 típussal párhuzamosan a Junkers Ju 88, valamint a Messerschmitt Me (BF) 109 típusú gépek gyártása is felvetődött. A MAGYAR-NÉMET REPÜLŐIPARI ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉS MINTA MAGYAR REPÜLŐGÉPSZERELVÉNYGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁNAK FÓ TÉNYEZŐJE A Budapesten 1941. március 10-14. között tartott magyar-német bizottsági tárgyalások dokumentuma szerint a hadműveleti és harcászati alkalmasság szempontjából egyaránt alkalmas Messerschmitt Me 210 vízszintes és zuhanóbombázó és a Messerschmitt Bf (Me) 109 F vadászrepülőgép került előtérbe a Junkers Ju 87 sárkány és Junkers Jumo 211 motortípus helyett. Kétségtelen, hogy a magyar légierőnek már csak a honi légvédelem kiépítése miatt is szüksége volt egy korszerű vadásztípusra, valamint egy többfeladatos, a szárazföldi erők támogatására alkalmas bombázó-, felderítő-, alacsonytámadó-feladatokat egyaránt ellátni képes géptípusra. Április l-jén Littay András tábornok vezetésével magyar bizottság utazott ki Németországba. Feladatuk a közös magyar-német repülőgépgyártással kapcsolatos ügyek tisztázása, valamint a tekintetbe jövő gépfajták hadműveleti és harcászati alkalmasságának, műszaki teljesítményeinek megvizsgálása és gyakorlati kipróbálása volt. A bizottság a tekintetbe jövő típusokra vonatkozólag Regensburgban és Augsburgban a Messerschmitt műveknél, Stuttgartban és Grenzhagenben pedig a Daimler Benz motorgyárban tájékozódott, majd ezt követően Berlinben a Német Birodalmi Légügyi Minisztériumban folytatott tárgyalásokat. Német kívánságra a tervezett gyártásban részt vevő magyar gyárak, a Weiss Manfred Repülőgép- és Motorgyár Rt. és a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. képviselői is csatlakoztak a bizottsághoz.

20 Április 2-án került sor a tárgyalásokra Berlinben az RLM hivatalos helyiségében, melyen német részről Müller és Panzeram miniszteri tanácsosok, Littay tábornok vezetésével az egész magyar bizottság részt vett. A tárgyaláson Müller miniszteri tanácsos mindenekelőtt ígéretet tett, hogy a Junkers Ju 87 és a Jumo 211 licenciáival kapcsolatosan teljesített eddigi fizetések az újonnan megszerzendő Me- és DBlicenciákra átvitetnek. Az új típusok gyártásával kapcsolatosan a németek „... külön kihangsúlyozták, hogy két olyan gép 157