Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Zeidler Miklós: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig 9-87

2. kép. Hajós Alfréd görögös homlokzatterve a margitszigeti stadionhoz (1919) Sportképek, 1919. május 4.148. 3. kép. Hajós Alfréd magyaros homlokzatterve a margitszigeti stadionhoz (1919) Sportképek, 1919. május 4. 148. ző, a férfi és női termálfürdő mintegy 150 kád- és kőfürdővel. Ugyancsak a stadion tribünjei alá épült volna az 50x15 méteres tornaterem, egy nagykávéház, egy nagyvendéglő, valamint üzletek, irodák, raktárak, Öltözők, telefonok és toalettek. A terv szerint a Dunára néző oldalon lévő kiugró teraszról az evezős és folyóvízi úszóversenyeket lehetett figyelemmel kísérni, a stadion mellett pedig százméteres nyitott medence, valamint a gyerekek számára pancsoló és homokos játszótér állott. A közlekedés megoldását a hajóforgalmon kívül a sziget teljes hosszában futó villamosszárnyvonal szolgálta volna. A Hajós szerint egy-két év alatt, 50 millió koronás költséggel megépíthető stadion az olimpiai követelményeken túl megfelelt volna tömegrendezvények és kultúresemények céljára is, és - ismét Hajós szerint - még évi 4-5 millió korona hasznot is hozott volna.

23 A margitszigeti elhelyezés ideája ismét ceruzát és tollat adott az építészszakma kezébe. Mattyók Aladár

24 üdvözölte, hogy Hajós ilyen pazar környezetet talált a „test kultuszának temploma" számára, ugyanakkor azt javasolta, hogy a stadion kissé délebbre, a sziget 1913-ban feltöltött, tehát parkosításra még alkalmatlan, de építkezéshez megfelelően szilárd altalajt adó részén legyen. Egyben fölvetette egy 700x150 méteres fövenyes strandfürdő és egy hévforrással melegített, Duna-vízzel töltött 100x25 méte14