Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága 137-152

korlátainak" áttörése jelenti. „A freudisták szerinti »korlátlan nemi vágy teljesülése« helyett én a korláttalanság utáni vágy teljesülését merem a mese velejének nevezni."" A mese stilizálását, Lukácshoz hasonlóan, ornamenshez hasonlítja. A mese „egy nívón ábrázol", azaz tartalom és forma között nincs feszültség, mivel azok azonosak. „A lélekvalóság önnön törvényeiben jelenik meg, - empirikus valóságunkat, melyet kifejezésül használ fel, teljesen magába váltja."

12 A mese további sajátosságai közé tartozik, hogy bármikor folytatható, az, aki rátalál törvényszerűségeire, a lélekvalóság szabályait követve tovább fűzheti a végtelenségig. Az ősazonosság mesében való tükröződése eredményezi a szabad alakváltozás lehetőségét. Az alakváltozás képessége megváltja a lelket „az egyetlen valóság rabságából". A mese korlátlan, probléma nélküli világa „antitragédia", amiben a hős győzelme eleve elrendelt. A győzelem gyakran nem a főszereplő tettei, hanem erkölcsi tulajdonságai és lelkiereje révén szerezhető meg. Ekképpen a „motiváció intenzitása" felülmúlhatja a cselekvést, a lelkiállapot kivetítése elegendő az eredmény eléréséhez. Tulajdonképpen eleve kész a történet, mivel a hős már hős mivolta által diadalmas. Lesznai egy, a számára legszebb és legmélyebb mesemotívum (a gyümölcs kéri, hogy szedjék le, a kalács, hogy süssék meg, a segítő táltos, hogy fejezzék le...) kapcsán mutat rá az önbeteljesedés, a szerelmi megsemmisülés megváltó voltára.

13 Az igazi mese befejezése mindig pozitív, a mesehősnek beteljesedés az osztályrésze, a férfi hősök győznek a küzdelemben, a nők családot alapítanak. Mesének, mesehősnek és sorsának a törvényei egyek. Ez az egység teszi lehetővé a lélekazonosság ábrázolását. Bármennyire sok és változatos motívum, kaland, szereplő gazdagítja a mesét, az alapélmény ugyanaz marad. Lélek és mese az ősazonosságból a megváltás előtti harmóniáig vezető „hídon" kel át. A lélek itt nyer egyéniséget, az egyén itt juthat el a végső harmóniába, míg a mesék itt alakulnak „varázsigéből" történetté, s önálló műfajjá. Sok esetben nehéz elválasztani bizonyos epikai műfajokat (mítosz, monda, mese, legenda, novella stb.)

14

, főleg hogy ezek elemei, motívumai gyakran keverednek. Lesznai Anna szerint is ritka a mese (mind a régi, mind az új) műfaji tisztasága, de bizonyos sajátosságok (ismétlés, fokozás, szimmetria stb.) jelentkezése mégis ezt szolgálja. Ezek az állandósult formulák segítették többek között a mese szóbeli előadását. „A műfajmese"

15 nem ábrázol, nem oktat, nem magyaráz, hanem a lélekvalóság törvényeit tükrözi, értelmessé, tagolttá, mozgalmassá és tartalmassá „díszíti az időt'% mint a hogy teret díszít a véle oly gyakran találkozó ornamentika"

16 - foglalja össze Lesznai a mese stilisztikai sajátosságainak egyikét. Ehhez járul az igék túlsúlya, mivel a mesei tartalom, a lelki és szellemi mondanivaló mind a cselekményben fejeződik ki. A mesét műfajjá válása fokozatosan eltávolítja a lélekvalóságtól, miközben a lélek egyénibbé válik. Ez az egyénivé válás vezet a lélek elmagányosodásához, amiért a mesék is új megértést igényelnek. LESZNAI ANNA SZERELEMFILOZÓFIÁJA'

7 Lesznai meséinek megértéséhez elengedhetetlenül szükséges szerelemfilozófiájának ismerete. Ahogy a népmesék értelmezése nem lehet teljes a nép hitvilágának tanulmányozása nélkül, úgy a Lesznai-mesék sem vizsgálhatók a hátterükben állandóan jelen lévő szerelemfilozófia nélkül. Lesznai Annánál a Vasárnapi Kör metafizikai, etikai idealizmusa szerelembe ágyazva található meg. Szerelemfilozófiája tulajdonképpen a vasárnaposok nézeteit közvetíti saját asszonyi, szerelemben feloldódó egyéniségén át. Lesznai a szerelmet mint elsődlegesen női princípiumot jelölte meg: „Mindig a nő felelős a szerelemmegváltás sikeréért, mert a nő útja a szerelem."

18 A szerelem képes a megváltásra, eljuttatja az ént Istenhez. Áldozat nincs benne, hiszen az egyén teljesedik általa. Az ember eszközzé válik az igaz szere141