Tanulmányok Budapest Múltjából 26. (1997)

TANULMÁNYOK - Basics Beatrix: Pest-Buda- és Budapest-látképek és útikönyvek 127-136

megfelel az épületek, utcarészletek topografikus pontosságú bemutatásához, de alkalmas a minden kompozíción feltűnő életképi részletek megformálására is. Rohbocknál az acélmetszet technikája olyan finomságokra ad módot, melyek összetéveszthetetlenül sajátossá teszik lapjait. Ő is szereti a részletekben való elmélyedést, de a természet, a kimondottan tájképi részletek gyakoriak és fontos szerepet kapnak kompozícióin. Mmkettejüknél megjelennek romantikus megoldások, s ez mind a stílusra, mind a témaválasztásra érvényes. Ilyen Alt váci temetője, budai hegyi látképei vagy Rohbock császármalmai, az éjjeli lánchídi jelenete - egyedül itt jelenik meg a híd mint kilátóhely. Különösen a pest-budai látképeknél érezhető a korábbi metszetek ihlető hatása, ez csak ritkán fordul elő városképi részleteken, annál is inkább, mert sok esetben a legfrissebben megtervezett, befejezett épületeket, együtteseket mutatják be.

7 1845-ben, Alt-Sandmann albumával egy időben jelent meg egy könyvecske Buda-Pest A' magyarok fővárosa vagyis ezen testvér-városban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leirása. Vezéd vidékiek és benszülöttek számára bájos nyelvújítási jellegzetességeket mutató címmel. Hat acélmetszet és egy kihajtható térképmelléklet - a két város alaprajzával - illusztrálja. Az előszóban a magát meg nem nevező szerző Feldmann munkájára utal, mint a legújabb német nyelvű kiadványra, mely mintául és alapul szolgált „czélszerű rövidítésekkel nyelvünkhöz értelmezve". A kötet szerkezetét, felosztását a legtöbb későbbi mű követi. Az előszó után a két város fekvésének és területének leírásai következnek, de nemcsak Pestről és Budáról, hanem a Dunáról is külön fejezet szól, ez utóbbinál leírván a hajóhidat is, említést téve az épülőfélben lévő Lánchídról. A következő fejezet címe: Nevezetes épületek Pesten és Budán. Itt városrészekre felosztva sorolja végig a műemlékeket a könyv a Belvárostól a Ferencvárosig Pesten, majd Buda öt városrészében. Külön tárgyalja a „szobrokat és egyéb emlékeket". Itt ír hosszabban a Lánchídról, „az austriai monarchia, sőt a szárazföld egyik legroppantabb építményéről". A kilátóhelyeket „Pest és Buda áttekintésére" külön kiemeli a kötet, ez a korszakban különösen fontos szempont volt, s kihagyhatatlan sétahelyekké váltak azok a magaslati pontok, melyekről a legszebb, legfestőibb kilátás nyílt a városokra. A festői látvány megtekintése és élvezete társasági szórakozássá vált. A Gellérthegy mellett, mely már az előző században is kedvelt kilátóhely volt, a János-hegyet és a Svábhegyet is megemlíti Budán, s Buda megtekintésére is a Gellérthegyet találja a legalkalmasabbnak. A gyakorlati tudnivalók, statisztikai jellegű adatok ezután következnek a nyilvános kormányszékekről és hatóságokról, politikai alapítványokról, nyilvános intézetekről, jótékony intézetekről és egyesüle- _ . ,. . „ , D , ,,..,,,,, ,i, v

../.. .. ' A v\"A' K Cassius: Magyarország fővarosa. Budapest leírása kepékkel. tekrol. Kulonos érdeklődésre tarthat Pest. 1866.28.0. illusztrációja: „Mátyás temploma Budán"