Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás templom dekóruma : a nemzeti iskola formálói: a politika és a tudomány 173-218

munkák mennyiségének, másrészt az elismertségnek: F. von Schmidt szakértői díja 1981 ft, Schulek teljes honoráriuma a több mint két évtizedes munkáért aránylag kevés, 78 021 ft. volt. Storno a színvázlatokért 6960 Ft-ot kapott, míg Székely Bertalan az ablakok terveiért 1200, az ornamentika tervekért 6000 ft-ot, a falfestésért pedig 43000 ft-ot. Lotz falfestői díja 14 200 ft., az ablakokért 5000 ft. Than Mór 100 ft-os vázlatdíjig jutott. Jauman Benedek a vázlatkészítésért 15 675 ft.-ot kapott. Scholtz Róbert vállalatának a teljes mázolásért és falfestési munkákért 24821-H97 13 ft-ot fizettek. Mikula Ferenc a szobrokért 23 925 ft.-ot vett fel. (Förster, 1900, 256.) Az összegek néhány tétele vitatott. Különösen feltűnő Lotz árainak alacsonysága, Lotz özvegye később ezt szóvá is tette. Székely és Schulek baráti kapcsolata úgy tűnik, az anyagiakban is megmutatkozott. 130. Petrovics Elek: Székely Bertalan jellemrajzához. Budapesti Szemle, 1936, jan. 131. Első program: - Máriának a templomban való bemutatása. Királyok imádása, Egyiptomba való menekülés. Krisztus feltalálása a templomban. Kálvária, Sírbatétel, Feltámadás, a Szt. Lélek előjövetele, Mária mennybevitele - az oltár fölött Mária a bűnösök menedéke, a boltozaton Mária házának angyalok által való áthelyezése látható. (BFÉB, 1890. márc. 24., 13. sz. jegyzőkönyv.) A végleges program harmadszori nekifutásra lett elfogadva. BFÉB, 1890. dec. 23., 39. sz. jegyzőkönyv. 132. A legenda szerint Mária szülőháza, mely a pogányok kezébe került, 1291-ben eltűnt Galileából, abból a názáreti templomból, melyet Szt. Ilona császárné építtetett föléje. Itáliába repült és egy Laureta nevű asszony földjén állapodott meg, ennek nevéből származik a Loreto név. A ház ezután számos csoda helye lett, tisztelete szerte Európában elterjedt. Wallfahrt kennt keine Grenzen. Katalog der Ausstellung im Bayerischen Nationalmuseum München, 1984. 206. 133. Nemes i. m. 197. Zalka János: Szentek élete V. köt.. Szent István Társulat kiadása, Eger 1860, 530. Zalka János a Bollandisták XVIII. sz. óta tartó több mint 50 kötetes kútfő-gyűjteményét jelöli meg forrásaként. I. köt, III. o. 134. Trsat, régi magyar nevén Terzattó, ma Fiúméhoz tartozik. 1913-ig Modrus, Fiume vm. Susaki járás. Magyar helységnév azonosító szótár, szerk.: Lelkes György, Bp. 1992. 135. Bogisich Mihály, prépost-plébános elnök, tagok: dr. Czobor Béla, Kurcz Vilmos a ferences templom plébánosa, (Lotz közeli barátja), Schulek Frigyes vezérépítész, és mint külön felkért szakférfiú: Székely Bertalan festészeti tanár tagokkal. BFÉB, 1891. okt. 15., 29. sz. jegyzőkönyv. 136. A bizottság első dolga, hogy felkéri a minisztert, hogy álljon el a pályázat kiírásától, ami csak hátráltaja a munkálatokat, és Székely Bertalan már bebizonyította, hogy a feladatnak tökéletesen megfelel. Ugyanekkor a főváros megkezdi a kijelölt összegek folyósítását. BÉFB levéltár, 1891. 12.610. rendelet. 137. Czobor, 1882. 138. Czobor, 1882. 139. Kizárólag a koronázási jelenet mellékszereplőit nem fogadták el, a többi változtatás a munka során alakult ki. A program költségvetését Schulek november 18-án nyújtja be, a figurális részek költsége mindösszesen 32 100 ft. Elfogadták, de azzal a kikötéssel, hogy 3000 ft a dekoratív festésnél megtakarítandó, és felküldik a miniszternek jóváhagyásra. BFÉB, 1891. nov. 18. 32. sz. jegyzőkönyv. 140. Lotz megbízásának indoka: „...jóllehet a bizottság Székely Bertalan elismert festőművészben teljesen megbízik, de ... a képcsoportozatot 3 év alatt egy művész alig lesz képes elkészíteni..." A döntést „beható eszmecsere után" Gerlóczy Károly, Lechner Lajos, Szalay Imre és Dr. Czobor Béla hozta. (BFÉB, 1891. nov. 20., 38. sz. jegyzőkönyv. MOB, OME) A döntést a miniszter is elfogadta. (53920. sz. Vallás és Közoktatási Miniszter rendelete. BFÉB., 1891. dec. 9., 40. sz. jegyzőkönyv.) Ugyanekkor a Főváros Képzőművészeti Bizottsága, úgy tűnik újítani szeretne. Gerlóczy átiratban fordul az Országos Magyar Képzőművészeti Társulathoz, hogy egyes falfestési munkák elvégzésére, a túlterhelt Székely és Lotz mellé ajánljanak fiatal tehetségeket, akik az egyszerűbb munkák elvégzésére képesek lehetnek. (Budapest Főváros Levéltára, IV. 1403. m. 33/1892) Keleti Gusztáv igazgató válaszol és eléggé barátságtalanul elhárítja a kérést, azzal az indokkal, hogyha egyes festőket az alacsonyabbrendű munkákra ajánlanak, az árt az illető művész hírnevének. Budapest Főváros Levéltára, IV. 1403. m. 33/1893 Ul.Ybli. m. 289. 142. A kifestés menetét Ybl Ervin megírta, (Ybl, im.) de Székely szerepével csak érintőlegesen foglalkozott. A munka feltételeiről hosszadalmas jegyőkönyvet vettek fel, de ez elveszett. A havi jelentésekből rekonstruálható a figurális festés menete: 1892 márciusában mutatták be a vázlatokat és a Festészeti Albizottság négy ülésen fokozatosan elfogadta a terveket. Lotz májustól egész nyáron a déli mellékhajó Mária litánia-sorozatát festette, augusztustól az északi falra a Mária-csodákat. Ugyanekkor Székely a Rózsafüzér-ciklust, valamint a medaillonok közé és az északi magas falra a lebegő angyalokat, októberben pedig a főzenekórus alatti boltozatokat. Lotz novembertől az északi mellékhajó főfalára a Nándorfehérvári győzelem képet festi, (Lers Pál 1892. évi jelentése), majd 1893 nyarán I. 215