Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Fabó Beáta: A budapesti vámvonalrendszer változása a XIX-XX. században 61-84

és fenntartására: 1 071 278. Tehát a rendes bevétel 13,5-%-át képezte a kövezetvámból származó bevétel. 10. 1900-ban a főváros bevételei koronában: rendes bevétel: 34 695 677; városi vámból: 3 201 122; bevétel fogyasztási adópótlékból: 3 048 545. Vagyis a rendes bevétel: 9,2 %-a, illetve 8,7%-a származott e vám- és adóféleségből. 11. 1920 június 16, 132/1920 kgy sz. határozat. 12. Szabályrendelet a székesfővárosi vámokról (tervezet), 1922 XII. 6. 13. 2391/1924 kgy. sz. határozat, 58 574/1924 sz. tan. határozat. 14. 1924 december 1-től lépett életbe 133 664/1924. VI. sz. tan előterjesztés alapján, FK. 1924.1050. és 1107. 15. Végrehajtásáról a 121 000/1923 sz. PM. rendelet intézkedik: Városok és községek által beszedhető bor és húsfogyasztási adóról, sör és szeszfogyasztási adópótlékról. 16. 1924: rV. te, Az állam háztartás egyensúlyának helyreállítása. 171 000/1924 BM sz. rendelet, A városok háztartása, a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállítása. 17. 102 635/1928-VI. tan. hat. (1928 VII. 5 ) 18. A fogyasztási adóra vonatkozó szabályzatot módosította a pénzügyminiszter, a szfőv. a saját hatáskörében, a főpolgármester, pl. 27 026 /1928 sz. pénzügyminiszteri rendelet (a leölt állatok súly szerinti elszámolása darab helyett). A 66 590 és 72 550 /1928 sz. PM rendelet szerint a pezsgő fogyasztási adója a bor fogyasztási adójával egyenlő lett. Ezáltal csökkent a főváros bevétele. A pénzügyminiszter ezért a pezsgő fényűzési forgalmi adójából részesítette a fővárost. A 172/1936 sz.-on a főpolgármester szabályozta a víztartályos kocsikban szállított élő halak adóztatását. 19. MERKLER J.: Budapest székesfőváros kíméletlen vámháborúja az egész ország ellen (Magyar Posta és Közlekedés, 1934 ápr. 14.) M. J.: A gazdasági élet és a MÁV közös küzdelme a belső vámok és a székesfőváros ellen. Bp., 1936 20. 204/1938 kgy. sz. 70 197/13-938 pogármesteri határozat. 21. 3710/1940 ME rendelet és ennek végrehajtása 68 871/1940 polgármesteri határozat. 22. HAJNÓCZY J.Gyula: Pannónia római romjai. Bp., 1987,47-49. 23. MILLER, Joannes Ferdinandus: Epitome vicissitudinum et rerum memorabilum de libera regia metropolitana űrbe Budensi, Buda, 1760 24. Heinrich, FRIEDRICH térképe (helyszínrajza) 1817-ben mutatja a két vízivárosi vámház pontos helyét (BFL XV. 205/14, 15) 25. História 1928, 7-8. sz. 2. dr GÁRDONYI Albert: Budai középítkezések a XVII. sz. végén. 1686 után a város nem törődött az utak karbantartásával, ezt a mulasztást a kamarai kormányzóság pótolta. 1696 december 5-én a város kövezetvám szedési jogot kapott, melynek bevételét az utak karbantartására kellett fordítania. „Pro curanda et conservanda civitatis munditie platearumque reparatione." 26. BLASCHNEK térképe, mely az 1831 és 1835 közötti időszakban évenként kiadásra került, Budára és Pestre (vámokra is) vonatkozó információkat tartalmaz, 1 hold az 1200 öl itt. A krisztinavárosi vám - a hat vám közül az egyik legfontosabb lehetett, több korabeli térkép ábrázolás is mutatja. 27. VARÁSDY Lipót térképe 1828-ból. BFL XV 2o4/38), mely ábrázolja a „Mauthhaus"-t a Vár és a Vízivárosból kivezető út mentén, valamint VÖRÖS László térképe 1833-ból (Szé, TM 808). Az újvárosi vám ugyanezen a térképen szerepel. 28. Első - általam megtalált - jelölése térképen az 1850 körüli időszakból származik WALZEL, 1849-51, Had 85 és WALZEL 1854, Szé TM 525). 1854-ben Varásdy térképén L alap rajzú épületet ábrázol, Linienhaus N 3 elnevezéssel (BFL XV 208/23). A Laszlovszky vám az elnevezését a Laszlovszky majorról kapta, mely a Zugligeti és az Árnyas út találkozásánál alakult ki valamikor a XVIII. sz. végén XIX. sz. elején. 29. Helyszínrajz és épültetterv maradt fenn 1834-ből, de ez a terv feltehetően nem valósult meg. 30. MARÉK J. térképe 1873-ból (BFL XV 201/9) és 1876-ból (Szé TM 814) 31. FMH térképe 1884-ből ábrázolja az akkori Vörösvári út 144. sz. alatti vámházat (SzE BT 680). 32. SCHMALL Lajos: Adalékok Budapest főváros történetéhez, 1899,

1. kötet, 50-51., 58. 33.1938 és 40 között a Soroksári út és az Üllői út között (a mai Haller útnak a Duna és a régi ferencvárosi temető közötti szakaszán) kiépült a soroksári töltés, a vonalárok pedig átkerült a Mihálkovics utcából egy utcával kijjebb, a mai Haller út vonalába (August ERHARD térképe 1840-ből, BFL XV 227/20). Ezzel egyidejűleg tervbe vették a Kerepesi és Kőbányai út közötti árokszakasz kiegyenesítését is. 1841-ből származó térképen (BFL XV 226/75) jelölve a tervezett egyenes vonal, de még az 1863-as Gustav EMICH térkép is ugyanazt jelöli. 34. História 1929,4-5. sz. 7-8. 35. Az öt vámhely (vámépület) feltehetően egyidőben 1772-ben épült,az első vámház megnevezéssel ellátott jelölések azonban későbbi korokból valók. Az 1785-ös BALLA-féle térkép „cédulaház" néven nevezi és jelöli a váci, kerepesi, kőbányai és üllői vámházat. Az első értékelhető (sematikus alaprajz, megnevezés, ábrázolások) térképek: - üllői 82