Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

TANULMÁNYOK - Tóth Árpád: Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése 27-60

26. Az összképtől elütő eset a már említett szűcsmesteré, akit közel ötven évesen választanak meg a városi polgárság szószólójának, majd néhány évvel később a városi kórház gondnokává nevezik ki. Ezután lesz tanácsnok és ezt a tisztséget betöltve hal meg nyolcvankét évesen. Az ő esete az egyetlen, amikor valakit aktív iparűzésből választanak a tanácsba. Jellemző, hogy ő is a vizsgált korszak elején: 1805-ben került be a magisztrátusba. 27. Szintén korunkban semmisült meg a pesti egyetem anyaga is, amely szintén fontos forrása lehetett volna a képzettség kutatásának. 28. ScHMALL (1899) 322-324., ill. BFL. IV. 1303. r. A tisztviselők minősítési könyve. 29. Muskatirovics tanácsnok, aki a délszláv lakosságot képviselhette ekkoriban a városi vezetésben. 30. A kor szóhasználatában az „illír" horvátot jelentett. 31.... „a magas országos küldöttség"... [amellett érvel]... hogy a szenátori tisztség eddigi előjogának megszűntével még kevesebben szánják rá magukat az effajta hivatalra - olyanok, akik a szükséges és az említett hivatalok megkívánta nem közönséges [szellemi] adományokkal vannak fölruházva, és [akik] különösen a jogban járatosak." A publico-politica deputatio tervezete a városokról (1831). Közli: CSIZMADIA (1979) 162. Az 1843/44-es diétán tárgyalt városi törvénytervezet kikötései között is szerepel a szakértelem (369. paragrafus). Közgyűlési írások 100. (1844. február 3.) 32. A korabeli egyetemi rendszerben a bölcsészkar a három másik kar számára nyújtott előképzést. 33. A német nyelvű szöveg kifejezései: Comtabilität, Rationerie, Staatsrechnungs-Wissenschaft, Rentabilität, Cassa-Prüfung. 34. Az ő esetükben a konkrét műszaki szakágat is megtudjuk: a számtan és a mértan ismeretétől a hidraulikáig,, a földmérésig, a talajtanig és a szabadkézi tereprajzolásig terjedt vizsgákkal igazolt tudásuk. 35. A házassági anyakönyvek adatai között olyan eset is található, amely szerint a leendő városi tisztviselő még joghallgató korában megházasodik. Dorffinger a Pesten praktizáló ügyvédek között hat városi tisztviselőt is felsorol. Szintén ő említi meg, hogy 1827-ben Havas főügyész dékánja, Pajkoss aljegyző pedig titkára volt az egyetem jogi karának - mindketten jogi doktorként. 36. Szívós (1992) 3. 37. Vö. HAJNAL István egy utalásával, mely szerint „... a tanácsban is mindinkább tért hódít a magasabb képzettség, természetesen a jogászi. Pesten 1822-ben már egy volt mesterembert kivéve csupa jogászból, vagy a városi irodában felemelkedettből állott a tanács." Összehasonlításként Szeged esetét említi, ahol „az 1830-as évekig még túlnyomóan gazdák és iparosok a tanácsosok. Kisebb nemesek is szívesen helyezkednek el a városi elöljáróságban, sőt néhol hagyományos arányszám alakul ki polgári és nemesi tagok között." HAJNAL 176. A Debrecen történetét bemutató monográfia a városi igazgatásról szóló fejezete nem foglalkozik a tisztviselők szakszerűsödésével, származásával. KOMORÓCZY (1981) 216-234. 38. A mészárosoké a legjövedelmezőbb mesterségek közé tartozott országszerte. Id. BÁCSKAI (1988) 86-88. Az 1841-es pesti adókönyv is a legmagasabb adókulcsú kézműves mesterségek között sorolja fel. Id. Pesti adólajstrom. 39. Főként a vagyoni vizsgálatnál okozott gondot, ha az egyes tisztviselők esetében halálukkor felvett leltárából kapott adatokat pl. mások apjáéval kellett összevetnünk. 40. A hagyatékok levéltári jelzeteit a továbbiakban csak abban az esetben adjuk meg a lábjegyzetben, ha anélkül a szövegből nem lenne egyértelmű, hogy kinek a hagyatékáról van szó. A többi esetben (tehát ha nevet is említünk) a Függelékben közölt lista segítségével lehet a hagyatékok jelzetét visszakeresni. 41. VÖRÖS (1975) 3. 42. BÁCSKAI (1988.a) 201. 43. A város visszafoglalása kora óta Pesten élő Pisztory család három tagja is szerepel a listán, hét másik pedig kétszer, ezen belül a keresztnév is azonos háromszor, de a Schmall-féle lista szerint nem azonos személyekről van szó. Megjegyzendő, hogy amely esetekben kiderült, hogy a két személy apa és fia volt és az előbbi magas posztra jutott, a fiú - a szabályokkal összhangban - valóban csak apja halála után kezdte meg hivatalnoki pályafutását. 44. A családfát Id. a Függelékben. 45. Gajáry (1986) 46. A bevándorolt tisztviselők (ill. őseik) származáshelyei lényegében egybeesnek azokkal a tartományokkal, amelyeket Fallenbüchl Zoltán említ a teljes városi polgársággal kapcsolatban. FALLENBÜCHL (1963) 47. Bár ez azzal is összefügghet, hogy a hivatalnoki pálya a kézműves mesterségekhez képest lassabb egzisztenciateremtést ígért. A házassági anyakönyvek tanúsága szerint ugyanis nem ritka, hogy a tisztviselők harminc év felett, esetleg nyolc-tíz szolgálati év letöltése után nősülnek. 48. A reformkori Pesten a születési anyakönyvek szerint a tisztiorvosok mind nemesek voltak. 5J