Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

KRÓNIKA - Buzinkay Géza: Az újkori Budapestet bemutató kiállítás születése 381-385

6. A lerombolt Lánchíd (széttört oroszlán), mely a város és a legtágabban érthető múlt pusztu­lását, ugyanakkor a helyreállítás, az újjáépítés, az újrakezdés lehetőségét jelenti. 7. A mai Budapest urbanisztikai képének összetevői: a lakótelepek, a tradíciókat őrző­felelevenítő városvédő mozgalom, Finta József szállodái és középületei, Makovecz Imre neosze­cessziós-organikus villái zárják a kiállítást. A szimbólumok a vezérfonalat szolgáltatják a városi élet egyes korszakai és a kronologikus tör­ténet bemutatásához, ami lehetővé teszi a várostörténet áttekintését, s ez nem csak a turistáknak ér­dekes, hanem a diákok, az oktatás számára is jól hasznosítható. A szórakoztatva oktató interaktív megoldások legszembetiínőbb példájának készült a kiállítást záró fal. Itt több száz fénykép, időrendileg csoportosítva látható 1873 (Budapest egyesítése) és napjaink közti időből: elsősorban portrék, de számos esemény megörökítése is. Csupa olyan ábrá­zolás, amelyen Budapesten élő vagy oda érkező, a város története szempontjából meghatározó fon­tosságú személyek, illetve fontos események láthatók. Van 1870-es évekbeli árvíz, első világhábo­rú utáni segélyosztás, utcatábla csere, vagy Podmaniczky Frigyes, Malinovszkij marsai és ismert művészek arcképei. Képaláírások nincsenek, csak számok, amelyek alapján a feloldási jegyzék megadja a pontos útbaigazítást. Különböző vetélkedők megfelelő helyszíne lehet ez a fal, annál is inkább, mivel előtte a kiállítás részévé tett, a hatvanas évek stílusában berendezett büfé helyezke­dik el, amelynek asztalai mellé ülve jól és kényelmesen láthatók a képek. Ezt a rendhagyóan elképzelt kiállítást szokatlan kivitelezésben lehet felépíteni, amire a kiállí­tás rendezői munka közben döbbentek rá. A múzeum belsőépítész művészeti vezetője. Novak Mik­lós, több évtizedes hagyományos kiállítási technika alkalmazása után nem kívánt szemléletet vál­tani, s a figyelemfelkeltő és emóciókeltést szolgáló színházias elemeket is a hagyományos kiál­lításrendezés tompítottabb eszköztára közé igyekezett beilleszteni. Világossá vált, hogy számára a hagyományos részletek (vitrinek, tablóelosztások, néhány enteriőr stb.) megtervezése a megfele­lő feladat, és mellette kellene olyan másik tervezőt találni, aki merészebben nyúl a feladathoz, ugyanakkor érzi a színház és a múzeum közötti stílusbeli különbséget. Úgy tűnt, ilyen tervező nem létezik az országban, mégis a véletlen szerencse révén sikerült Vayer Tamás személyében meg­találni azt a művészt, aki alkotó vitákban továbbfejlesztve, képes volt megvalósítani az elképzelé­seket. A két tervezőhöz társultak a grafikusok, így még külön feladatot igényelt még az összehan­golás, hogy vizuális egységgé olvadjanak össze a különbözőképpen megtervezett és eltérő időben készített elemek. Összegzésül tekintsük át az előzményeket: - 1989-ben lebontották a mintegy tíz éve álló, Budapest 2000 éve című állandó várostörténeti kiállítást. - 1992 folyamán több értekezlettel és közös megbeszéléssel készült a kiállítási koncepció. (Ok­tóberben megnyílt a középkori rész első szakaszaként a Gótikus szobrok a budai királyi palotából c. állandó kiállítás.) - 1993. január 15. elkészült a kiállítás koncepciója Berta István, az Újkori Várostörténeti Osz­tály (Kiscelli Múzeum) igazgatójának vezetésével. - 1993. augusztusig beérkeztek a lektori vélemények. Miután a lektorok alapvető problémákat láttak a koncepcióban, nem csak történetileg, hanem kiállítási célra való megfelelését illetően is, ezért ősztől fogva Vigh Annamária, az osztály főmuzeológusa kapott megbízást az előkészületek átformálására. (Az Őszi Fesztivál idején megnyílt a Budapest a középkorban c. állandó kiállítás.) - 1994. február-június: Gyáni Gábor (MTA Történettudományi Intézet) megbízás alapján ha­vi rendszerességgel várostörténeti „szemináriumot" tartott a rendezők számára. - 1994. május 24. Elkészüh az 1994. évi előkészületekhez szükséges költségvetés, - 1994. július 26. Elkészült az új koncepció szövege, a forgatókönyvi részek megírásának üte­mezése. 384

Next

/
Thumbnails
Contents