Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

KÖZLEMÉNY - Pető Mária: A firenzei Domenico Sestini pest-budai utazása a XVIII. század végén 351-360

3. A pestszentlőrinci Szarvas csárda udvara, az 1900-as évek elején. (Reprodukció, Pestszentlőrínci Pedagógiai Gyűjtemény) 4. A pestszentlőrinci Szarvas csárda épülete az 1900-as évek elején. (Reprodukció, uo.) tikával szemléli a budai létesítményeket, melyek elmaradnak a török fürdők mögött. Talán az itt szerzett tapasztalatai késztették arra, hogy könyve 316-319. oldalán a „Description d'un bain de Constantinapole" c. fejezetet helyezze el. Sestini hallotta, hogy Buda, azaz Ofen neve a kemence szóból származik, ezt igazolja, hogy sok kemence, tégla imbrex került elő már a római korból is. Egy bélyegzős darabot (LG II AD PF) Schoenwisner (helyesen Schönvisner) professzor is leír De ruderíbus Laconici Caldaríque Romani etc., Budae 1778. c. munkájában, ezt a darabot Sestini az egyetemi könyvtárban látta. Ezután a budai Egyetem leírása következik, mely Corvin Mátyás egykori palotájában kapott helyet Mária Terézia pazar bőkezűsége folytán, nem sokkal ez előtt, írja. A nagyszombati egyetem Budára való áthelyezése 1777-ben valósult meg, az oktatás már ez év novemberében megkezdődött, de az építkezéseket csak 1779-re fejezték be. Az ünnepélyes megnyitó 1780. június 25-én, Sestini érkezése előtt alig két héttel zajlott le. Szerzőnk arról is tudósít bennünket, hogy amikor Temesvárott járt (1780. június 29.), sokan beszéltek neki az épület nagyszerűségéről, a természettudományos és az antik gyűjeményekről, melyek az Egyetem új kabinettjében és múzeumában találhatók. Ez utóbbi helyen ő is látott egy vörös márvány oszlopfőt és egy nagy vasláncot, mellyel korábban a Dunát zárták el. A Várban látta a ferencesek templomát, mely egy török mecset fölé épült, harangtomya 355