Tanulmányok Budapest Múltjából 25. (1996)

KÖZLEMÉNY - Pető Mária: A firenzei Domenico Sestini pest-budai utazása a XVIII. század végén 351-360

A maga korában elismert tudós életéről Tullio Monaldi 1834. június 12-én Rómában tartott előadása méltóképpen emlékezett meg.^ Monaldi a szentszéki Archaeológiai Akadémia rendes tagja volt, ugyanott Sestini levelező tagsággal rendelkezett. Monaldi lovag előadásából a következőket tudjuk meg szerzőnk életéről és munkásságáról: Sestininek a szép és művelt Firenze volt a hazája, ahol 1750. augusztus 10-én született. Egyházi nevelésben részesült, s már tizenhárom évesen szépirodalmat, filozófiát, dogmatikus teológiát és erkölcstant tanult. Foglalkozott azokkal a görög és latin feliratos emlékekkel, melyek akkor a Rinuccini könyvtár előcsarnokában voltak összegyűjtve. Unokatestvére, Giovanni Mariti levantei utazása arra ösztönözte, hogy maga is utazzék, ezért 1774-ben, 24 éves korában elhagyta Firenzét, Livomóba érve hajóra szállt Nápoly irányába, de útközben úgy határozott, hogy kiszáll Civitavecchiában, hogy saját szemével láthassa a csodálatos Rómát. Innen Szicíliába utazott, meglátogatta Messinát, majd átment Cataniába, ahol Ignazio di Bischeri herceg könyvtárosává és antiquariusává tette meg, ami arra mutat, hogy már ekkor az antikvitás tanulmányozására adta magát. A herceg nagyszerű múzeumának rendezése közben itt újabb tudományos tapasztalatokkal gazdagodott. Élete során több latin nyelvű értekezést írt az antikvitás különböző témáiról, de ezek kéziratban maradtak. Emellett foglalkozott botanikával és a természettudományok más ágaival is. Toszkániai barátaihoz írt leveleit, melyek Szicília terményeiről, kereskedelméről, régiségeiről és a lakosság viseletéről egyaránt szóltak, később 5 kötetben adta ki. Továbbra is utazni akart, s mivel az itteni tartózkodás már untatta, ezért előbb Máltára, majd Szmirnába, s később Konstantinápolyba utazott. Ez utóbbi városba később még sokszor visszatért, miközben Perában és Nápolyban is megfordult. Thrákföldi útja során botanikával fogalkozott és 531 általa megfigyelt növény leírását készítette el, melyet Flora del Bosforo Tració címmel jelentetett meg. Életének további alakulására nagy hatást gyakorolt, hogy Konstantinápolyban megismerkedett Angliának az Ottoman Portához küldött követével. Sir Robert Ainslie-vel, aki már ismervén Sestini érdemeit a régészet tudományában, meghívta magához és a saját palotájában szállásolta el. Megbízta őt egy görög-római éremgyűjtemény kialakításával, s Sestini nagy örömmel fogott ehhez a munkához. A követségi titkárság megbízásával Bukarestbe utaott, de minthogy nem volt elégedett a görög éremművészetben elért tapasztalataival, Bythiniába ment, ahol hat hónapig tartózkodott. Utána Bécsbe indult, s ezt az utazását könyvben is kiadta. (Mondaldi konkrétan nem írja, de kétségtelenül ez útja során szerzett tapasztalatait jelentette meg 1815-ben Firenzében Viaggio curioso etc. címmel. E könyvének 284. oldalán Sestini megemlíti, hogy a visszatérés útján szerzett ismereteit Viaggio da Vienna a Constantinapoli. Stampato in Berlino l'anno 1807. címmel szintén kiadta.) Bécsben barátságot kötött korának ismert numizmitikusaival és tanulmányozta a császári múzeum éremgyüjteményét. (Sajnos, erről Sestini nem ír bővebben könyvében.) Visszatértében végig hajózott a Dunán, kisebb kitérőket téve, majd Várnában tartózkodott egy ideig, ahonnan továbbutazott a brit követhez Konstantinápolyba. Töbször megfordult a görög szigetvilágban, ahol értékes görög pénzeket gyűjtött. Megismerkedett egy bizonyos Sulivannal, akit elkísért Bassorába (Bythinaia), itt szerzett élményeit is megjelentette. Bassorában megbetegedett, harmadnapos láz (hideglelés) kínozta őt, aki Monaldi szerint egészséges és robosztus termetű ember volt. Állapota azonban nem akadályozta meg abban, hogy figyelmét újabb utazások kössék le. Megismerkedett egy aleppói emberrel, bizonyos Echmannal, aki ekkor érkezett Bengáliából és tovább indult az Eufrátesz vidékére, ahová Sestini is elkísérte. Keresztülutazott Mezopotámián, elérte Bagdadot, majd Aleppoban fejezte be utazását. Monaldi megjegyzi, hogy Sestini ekkor már Levante több nyelvét kitűnően ismerte. Aleppoban egy hónapig marad, innen Ciprusra, majd Alexandriába utazott, itt hajóra szállt Konstantinálypoly irányába. Útközben sikerült sok és ritka érmét szereznie, s kis-ázsiai útjának eredményeként az Aenslieana gyűjteményt gazdagítania. A gyűjtemény leírását és illusztrálását szintén Sestini készítette el. A munka négy kötetben 352